Rengeteg ételt és áramot fogyasztunk, ami évente dollárbilliós terhet ró a környezetre egy tanulmány szerint

A hollandiai Leideni Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói által publikált tanulmány szerint a világ népességének legnagyobb fogyasztású 10 százaléka annyit fogyaszt, ami évente akár 5,7 billió dollárnyi környezeti kárt okoz. Ez az összeg a világ minden országának GDP-jét meghaladja, az Egyesült Államok és Kína kivételével.

A Guardianen megjelent elemzéséből kiderül, a kár főként az élelmiszerfogyasztás (leginkább a vörös hús), valamint a fosszilis energiára épülő életmód (például repülés, fűtés, hűtés) miatt keletkezik. Előbbinél az állattenyésztés az erdőirtás egyik fontos okozója, utóbbinál a szén, olaj vagy földgáz égetése szennyezi a környezetet. Ezek a nagyfogyasztók főként a gazdagabb országokban élnek, például az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.

A kutatás során azt becsülték meg, hogy a fogyasztás milyen pénzben kifejezhető károkat okoz a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a tápanyag-szennyezés és a vízhasználat területén. Eredményeik szerint a károk legnagyobb része a biodiverzitás csökkenéséből és a klímaváltozásból származik. A tényleges hatás valószínűleg még nagyobb, mert a számítások nem vették figyelembe a gazdagok befektetéseinek környezeti következményeit.

A világ legfelső 10 százalékába tartozó emberek átlagosan évente 2300–7500 dollárnyi (700 ezer–2,3 millió forintnyi) környezeti kárt okoznak fejenként. Az Egyesült Államokban ez az érték ennél is magasabb, körülbelül 19 000–63 000 dollár (5,8 millió–19,3 millió forint) évente. A fejlődő országok gazdagabb rétegei is egyre nagyobb fogyasztókká válnak, Kínában a legfelső 10 százalék átlagos környezeti lábnyoma már meghaladja Németország hasonló csoportjáét.

A tanulmány szerint a magas fogyasztású réteg felelősségének kiemelése nemcsak azért fontos, mert aránytalanul nagy kárt okoz, hanem azért is, mert nagy befolyással rendelkezik. Fogyasztóként, befektetőként és gazdasági szereplőként képes lenne jelentősen csökkenteni a környezeti terhelést, a kutatók szerint ezért érdemes lenne őket például vagyonadóval, szén-dioxid-adóval vagy a luxustermékekre kirótt adókkal ösztönözni a változtatásra.