Az egyik legfontosabb jóléti mutató szerint Magyarország még mindig az EU egyik legszegényebb országának számít
Nagyban eltért országonként az Európai Unión belüli háztartások tényleges fogyasztása 2025-ben, derül ki az Eurostat elemzéséből. Bár érdemben nem változtak az adatok az előző évhez képest, voltak kisebb elmozdulások, amik Magyarország szempontjából kedvezőtlenül alakultak, de összességében továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC).
2024-ben Bulgária és Magyarország volt a rangsor legalján – akkor a magyar lakosság fogyasztása az uniós átlag 72 százalékán állt, Észtország és Bulgária pedig nagyjából 74 százalékon –, addig 2025-re az észt és bolgár mutatók javultak, így végül Magyarország a lett adatokkal együtt 73-73 százalékkal a rangsor legvégére került.
Az AIC-mutató a megvásárolt árukat és szolgáltatásokat méri, kiegyensúlyozva az adott ország árszínvonalával, így pontosabb képet fest egy ország valós életszínvonaláról, mint a bruttó hazai termék (GDP). Az AIC lehetővé teszi az országok életszínvonalának összevetését is, különösen úgy, hogy az Eurostat minden évben közzéteszi ezt a mutatót, méghozzá az EU átlagához mért százalékban.
Az adatok azt jelentik, hogy a magyar háztartások tényleges fogyasztása nemcsak az EU-átlaghoz képest marad el jelentősen, hanem a gazdasági fejlettségi szinthez viszonyítva is alacsonynak számít. A Portfolio szerint a jelenség mögött több, egymással összefüggő szerkezeti tényező áll, a magas beruházási ráta miatt a megtermelt GDP-ből arányaiban kevesebb jut fogyasztásra, miközben a lakosság hitelt sem nagyon vesz fel, érdemben nem nő a fogyasztás. Ezzel párhuzamosan a háztartások jövedelmi szintje sem magas, ami tovább korlátozza a fogyasztást és összefügg az ország relatív felzárkózási nehézségeivel.
A régiót nézve látszik, hogy jelentős különbségek vannak, Lengyelország például már az uniós átlag 88 százalékán áll, amivel megelőzi Litvániát (87 százalék) és Szlovéniát (86 százalék), vagyis több közép-európai ország érdemben közelebb került az EU-s átlagos fogyasztási szinthez, mint Magyarország. Nyolc ország volt az EU-s átlag felett, köztük Luxemburg (plusz 45 százalékkal), Németország (20 százalékkal) és Hollandia (19 százalékkal).
A gazdasági teljesítményt mérő GDP per fő még nagyobb különbségeket mutatott, 10 ország volt az EU-átlag felett, legmagasabban Luxemburg (139 százalék), Írország (138 százalék) és Hollandia (33 százalék) állt. A skála másik végén a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t Görögországban és Bulgáriában regisztrálták (az EU-átlagnál 32 százalékkal alacsonyabb), őket Lettország követte (29 százalékkal alacsonyabb). Magyarország 2025-ben változatlanul a 23. helyen állt a fejlettségi rangsorban, az egy főre jutó GDP (PPS) az EU-átlag 76 százaléka volt.
Mindeközben a magyar állam egy másik mutatóban viszont rekorder lett, erről részletesen ebben a cikkben írtunk.
