Kiszámolták, mekkora a hatása az uniós helyreállítási alapnak, amihez végül Magyarország is hozzáférhet

Az uniós helyreállítási alap (RRF) beruházásai évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban – írja a Portfolio az Európai Bizottság elemzésére hivatkozva.

A lap megjegyezte, Magyarország számára a megállapítások azért is fontosak, mert esettanulmányt mutatnak arról, hogy milyen hatásai lehetnek a hamarosan felszabaduló mintegy 10 milliárd eurónyi RRF-forrásnak.

Az Európai Bizottság számítása szerint uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára jut – írja a lap.

Az uniós tagállamok közül Olaszország fordíthatja a legtöbb forrást klímavédelmi beruházásokra, összesen 85,4 milliárd eurót. A képzeletbeli dobogó második fokán Spanyolország áll 75,4 milliárd euróval, majd jelentősen lemaradva Lengyelország következik 32,9 milliárddal. A sorban Franciaország (21,8 milliárd), Németország (16,6 milliárd), Románia (14,8 milliárd), Görögország (12,1 milliárd) és Portugália (11,2 milliárd) következik.

Az Európai Bizottság kimutatása alapján Magyarország nemzeti programjában 7,2 milliárd euró jut a kibocsátáscsökkentést szolgáló fejlesztésekre. Ezzel az összeggel ugyan megelőzzük Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát, de messze elmaradunk a legfőbb déli és közép-európai kedvezményezettek büdzséjétől.