GKI: Negyedmillió vállalkozás ugorhat a katába, ha jövőre visszavezetik
Mintegy 300-350 ezer vállalkozót érinthet a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2027-re tervezett kibővítése, a GKI Gazdaságkutató Zrt. azzal számol, hogy 250-270 ezer kisadózó térhet át az adózási formára.
A GKI a pénteken publikált, az MTI-hez eljuttatott legfrissebb elemzésében felidézte, hogy a kormány 2027-től visszaállítaná a kata széleskörű elérhetőségét. A tervek szerint az adózási forma továbbra is egyszerű és alacsony adminisztrációs terhet jelentene a mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók számára, biztosítaná a cégeknek történő számlázás lehetőségét, ugyanakkor garanciákat is tartalmazna a bújtatott foglalkoztatás kizárására.
Mint írták, a kata 2013-as bevezetését követően gyorsan az egyik legnépszerűbb vállalkozói adózási formává vált egyszerűsége miatt. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíthették teljes adó- és járulékkötelezettségüket. Az Orbán-kormány a 2022-es szigorítást azzal indokolta, hogy a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra, ezzel váltva ki a munkáltatói járulékterheket.
Az adóhivatal későbbi vizsgálata azonban 2013 és 2022 között mindössze 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt – tették hozzá.
A kata-adózást fénykorában mintegy 444 ezer vállalkozó választotta, ami éves szinten közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek. A szigorítás után 145 ezerre csökkent a számuk, mintegy 35 ezer vállalkozás megszűnt, és 264 ezer vállalkozó más adózási formára, elsősorban átalányadózásra tért át.
Ördög a részletekben
A GKI szerint az új szabályozás sikerét alapvetően a még nem ismert részletszabályok határozzák majd meg. Különösen fontos lesz a havi tételes adó összege, a bevételi korlát, valamint az, hogy milyen korlátozások vonatkoznak az egyetlen megbízótól származó bevételek arányára, ezek a feltételek döntik majd el, hogy hányan választják ismét ezt az adónemet.
Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok foglalkoztatási gyakorlata ismét alkalmazkodhat az új szabályokhoz, ha azok nem tartalmaznak kellően erős garanciákat a visszaélések elleni fellépésre. A 2022-es szigorítás előtt a kata vállalati alkalmazása leginkább a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban volt a leggyakoribb.
A GKI elemzésében kitértek arra is, hogy ha a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, az a munkaerőpiaci statisztikákat is torzíthatja, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Az új szabályozás egyszerre lehet hatással a vállalkozói szektorra, a munkaerőpiacra és a költségvetési bevételekre a gazdaságkutató szerint. A végleges jogszabálytervezet 2026-2027 fordulóján várható a GKI szerint.
„A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a katának a széles körű elérhetőségét” – válaszolta Kármán András pénzügyminiszter Apáti István mi hazánkos képviselő azonnali kérdésére a parlamentben június 1-én. Kármán már a miniszteri meghallgatásán megerősítette, hogy visszavezetik a katát, de azt eddig nem lehetett tudni, mikor tervezi ezt meglépni a Tisza-kormány.
Kármán szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája volt, hogy a kata átalakítása során az előző kormány nem tett különbséget a rendszer valódi célcsoportja és a visszaéléseket kihasználó szereplők között, ennek pedig az lett a következménye, hogy százezrek veszítették el egyik napról a másikra azt az adózási formát, amelyre a vállalkozásukat építették. „Mi azonban nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását tervezzük, a célunk egy olyan kibővített, ugyanakkor a visszaélésekkel szemben megfelelő garanciákkal védett rendszer kialakítása, amely valóban a kisvállalkozók működését segíti” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Hogy mi lesz a katázással, arról a Névérték szerzője írt cikket a Telexre május 29-én.
