Nem a pánik látszik abból, mit kezd a NER-elit a milliárdos profittal

Lassan majdnem két hónapja tudjuk, hogy 2025 volt a nemzeti együttműködés rendszerének utolsó teljes éve, mind naptári, mind pénzügyi értelemben. Már csak ezért is érdekes kérdés, hogy mihez kezdenek az eddig kormányzati kapcsolataik révén is gazdagodó üzleti körök a 2025-ben keresett pénzükkel, hogyan készülnek a rájuk váró új világra, új versenyfeltételekre, vagyonvisszaszerzési és egyéb hatósági vizsgálatokra.

Ebbe nyújtanak betekintést a 2025-ös éves vállalati jelentések, amelyeket múlt vasárnap éjfélig kellett volna leadnia minden magyar vállalatnak. Mi látszik a beszámolókból? Lapátolják ki a pénzt a cégekből, mintha nem lenne holnap? Vagy a régi gárda kegyeltjei inkább felkészülnek a szűk esztendőkre? Megnéztük a NER-elit legfontosabb, leghíresebb, cégbirodalmakat összefogó vállalatainak beszámolóit, hogy ezt kiderítsük.

Mi sem történt?

Teljesen átfogó képet hosszabb és részletesebb elemzéssel tudnánk adni, hiszen 16 év feléjük lejtő pályán focizás után ezek a vállalatok hatalmas és nehezen átlátható céghálókba fejlődtek, bonyolult tulajdonosi láncolatokkal. De már a legnagyobb, a hálókat összefogó cégek beszámolója is ad egy képet arról, mire készülhetnek ezeknél a cégeknél.

Első ránézésre úgy tűnik, a normális üzletmenetet nem nagyon akasztotta meg a kormányváltás. A cégek működését még természetesen nem befolyásolta április 12., hiszen a legtöbb esetben a 2025. január elseje és december 31-e közötti üzleti tevékenységről van szó a jelentésekben. A közgyűléseket viszont sok cégnél már a választás után tartották, így arról, hogy mit kezdjenek a tavaly megkeresett pénzzel, már az új magyar valóságban döntöttek.

Technikai értelemben ez nem igazán bonyolult döntés: ha egy cégnek van nyeresége, vagyis a bevétele több, mint a kiadása, akkor az a nyereség a cég eredménytartalékába kerül, a tulajdonos pedig arról dönthet, hogy onnan kiveszi osztalék formájában, vagy bent hagyja, és a cég saját tőkéjét növeli. Ezt aztán elköltheti, amire akarja a cég nevében, törlesztheti a cég hiteleit, fejleszthet, vehet új irodát, felvásárolhat más vállalatokat, vehet céges autót, fizethet belőle bónuszt a menedzsereknek vagy dolgozóknak (vagy saját magának, ha a tulajdonos, mondjuk, a cégvezető is), de rendkívüli közgyűlést is összehívhat bármikor és kiveheti később osztalékként.

Az általunk megnézett éves jelentések alapján nem tűnik úgy, hogy a NER-elit pánikolna és mentené, ami menthető.

Többen több cégből is kivettek komoly milliárdokat osztalék formájában, de jelentős összegeket hagytak a cégeikben is. Pedig elképesztő összegeket menekíthettek volna ki osztalék formájában, ha nagyon akarnák. Az idei jelentéseket elnézve hasonló trendeket látunk, mint a korábbi években: vannak NER-es üzletemberek, akik korábban is inkább a cégeikben hagyták a profitot, ők most is így tettek, voltak, akik korábban is szerették zsebre tenni, amit lehetett, ők most sem fogták vissza magukat. De nem is vettek ki többet, mint korábban. Persze vannak olyan esetek is, hogy egy cégből az elmúlt években nagy osztalékokat vettek ki, most pedig inkább a vállalat tőkéjét hizlalták a nyereséggel.

Nézzük gyorsan végig a NER legnagyobb szereplőit!

• Mészáros Lőrinc cégbirodalmát két nagy cég fogja össze, a tőzsdén is jegyzett Opus Global és a Talentis Group Zrt. Az Opus már korábban bejelentette, hogy 10,5 milliárd forint osztalékot fizet majd a 2025-ös év után, ebből Mészáros nagyjából 5 milliárd forintot kaphat, részben közvetlenül, részben egy magántőkealapon meg az Opuson és leányvállalatain keresztül. A másik nagy összefogó cég a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., aminek olyan, a sajtóban sokszor emlegetett cégek fizetnek osztalékot, mint az R-Kord, a V-Híd, a ZÁÉV vagy Mészáros és Mészáros Zrt. Ez a cég hatalmas, 40,2 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az évet, ehhez képest Mészáros Lőrinc szinte aprópénznek számító 610 millió forint osztalékot vett ki, a többi az eredménytartalékba került.
• Tiborcz István fő cége, a BDPST Zrt. 2025-ben 2,47 milliárd forint adózott eredményt ért el (az egy évvel korábbi 3,7 milliárd után), de ahogy az elmúlt pár évben mindig, Tiborczék a nyereséget egy az egyben betették az eredménytartalékba.
• A Garancsi István-féle Market Zrt. kis híján 41 milliárd forintos profitot könyvelt el 2025-re, az egész ment az eredménytartalékba, miközben tavaly a 30 milliárd forintos profit kétharmadát kivették a tulajdonosok.
• Szíjj László építőipari cége is a teljes 7,4 milliárd forintos adózott eredményt tartalékolta.
• A Paár Attila vezette West Hungária Bau 9,1 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet, ebből osztalék: 0 forint. Tavaly 28,1 milliárd profit után 10 milliárd osztalék.

Persze azért nem lehet azt sem mondani, hogy mindenki bent hagyta volna a pénzt a cégeiben, Orbán Győző, a volt miniszterelnök édesapja például a bányacégeiből, a Dolomit Kft.-ből és a Gánt Kő Kft.-ből 1,36 milliárd forint osztalékot tett zsebre. A Rogán Antal találmányát kezelő Hunguard Kft. tulajdonosai lényegében az egész 1,9 milliárd forintos eredményt kiveszik. És azért Mészáros körül is van olyan cég, amiből a teljes profitot kivették: az autópálya-koncessziókat üzemeltető MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az 1,695 milliárd forint osztalékot félmillió forint híján mind kiosztotta a tulajdonosoknak.

Félelem, nyugalom vagy kényszer is lehet

A vállalatok nyereségének sorsáról a tulajdonosok döntenek, így a fejükbe kellene látnunk, hogy tudjuk a valódi okokat, motivációkat a mögött a döntés mögött, hogy a cégben hagyják vagy kiveszik a profitot. Fontos hangsúlyozni, nem biztos, hogy különleges vagy árulkodó az, ha nem tesznek zsebre minden osztalékot a cégek, ez egy nagyon standard üzleti gyakorlat, így normális esetben nem feltétlenül kell bármilyen mögöttes motivációt belelátni ebbe. A Telexnek nyilatkozó vállalati pénzügyi szakember szerint mindenesetre az a döntés, hogy esetenként több tízmilliárdos profitokat hagynak eredménytartalékban NER-közeli vállalkozók a választás után, több, egymásnak ellentmondó üzenetet is hordozhat.

Lehet ennek az az üzenete, hogy ezek a cégvezetők, nagytőkések nyugodtak, nem félnek, nem aggódnak a cégük túlélésével kapcsolatban. Hiába jön majd a vagyonvisszaszerzési hivatal, az Európai Ügyészség vagy a NAV, ami Balásy Gyula cégeinél már számlákat is zárolt, ezek a cégek bíznak a jövőben, úgy gondolják, hogy ha számukra kedvezőtlenebb környezetben is, de működni tudnak tovább. Ha pedig így lesz, akkor nem kell változtatni a standard üzletmeneten, nem kell menekíteni a tőkét. Szakértő forrásunk hangsúlyozta, hogy több NER-es cég akkorára nőtt egyes piacokon – legyen szó az építőiparról, a turizmusról, informatikáról –, hogy akár kormányzati hátszél nélkül is képesek lehetnek megélni, ha talán csökkenő nyereségrátával is. A csökkenő profit pedig (főleg, ha ilyen magas szintekről kerül lejjebb) egyáltalán nem jelenti azt, hogy veszteséges egy cég.

Az is lehet azonban az üzenet, hogy

a NER-es cégek pont arra készülnek, hogy nehezebb lesz nekik a következő években, így jobb, ha feltőkésítéssel készülnek a szűkebb esztendőkre.

Ez is reális helyzetértékelés lehet, ha azt nézzük, hogy várhatóan kevesebb állami megbízás, uniós pályázat csorog majd az érintett cégekhez. Az sem teljesen kizárt, hogy miután a bankok már korábban leállítottak nagyobb kiutalásokat az országból a pénzmosás elleni szabályaikra hivatkozva, úgy láthatták egyes gazdasági szereplők, hogy most amúgy sem tudnák annyira jól menteni a vagyonukat, így inkább a cégekben hagyták. Ez persze csak feltételezés, nem tudjuk, hogy a cikkünkben említett üzletembereknél, cégtulajdonosoknál egyáltalán felmerült-e, hogy ilyennel próbálkoznak.

A milliárdok eredménytartalékban tartásának racionális adózási okai is lehetnek: a nyereség után 9 százalék társasági adót kell fizetniük a cégeknek, az osztalék után pedig még 15 százalék személyi jövedelemadót, így egyszerűen jobban megérheti inkább új céges kocsikra elkölteni vagy bónuszként kifizetni a nyereséget.

Sok oka lehet tehát annak, hogy több NER-közeli cégben bent hagyták a tulajdonosaik a profitot. Nagyon érdekes lesz majd megnézni egy év múlva, hogy hogy állnak ugyanezek a cégek, hogyan élnek túl az Orbán-korszak utáni világban, mit kezd velük addig az új kormány és mit lépnek a régi és új hatóságok, és jövő ilyenkor milyen döntéseket tudnak majd hozni a megkeresett pénzükről.