Egyre többet kell engedniük az eredeti árból a lakáseladóknak, hogy egyáltalán megjelenjenek az érdeklődők

A kereslet visszaesett, a kínálat pedig erősen bővült a budapesti panellakások piacán, ami miatt az eladóknak már a hirdetési idő alatt is egyre gyakrabban kell árat csökkenteniük, hogy egyáltalán megjelenjenek az érdeklődők – derül ki a Zenga elemzéséből.

A portál szerint általános most a lakáspiacon, hogy az eladók túl merészen áraznak, aztán korrigálnak, de különösen a panellakások piacán szembetűnő ez a jelenség. Itt a Zenga statisztikái szerint a tavaly év eleji 2 százalékos átlagos áremelés helyett mostanra átlagosan 3,5 százalékos árcsökkentést kell alkalmazni a tulajdonosoknak, mielőtt megjelennének a vevők. Május eddigi időszakában a tégla lakásoknál és a családi házaknál is átlagosan 4 százalékkal kellett lejjebb vinniük az eladóknak az árat a hirdetési idő során, hogy megjelenjen a kereslet. Míg azonban ez a családi házaknál nem számít kiugróan nagynak – ott eleve magasabbak az alkuk –, addig a panellakásoknál és téglalakásoknál már komoly figyelmeztető jel a piac lassulására.

A panelláz végét jelzi a Bankmonitor csütörtöki közleményében található adat is, miszerint fél év alatt érezhetően mérséklődtek a lakásárak és a bérleti díjak Gazdagréten, vagyis pont azon a panelpiacon, ahol az Otthon Start Program berobbanása után az árazás már-már elérte a 1,5 millió forintos négyzetméterárszintet.

A kereslet minden szegmensben gyengébb, mint volt, de míg a családi házaknál csak 11 százalékkal múlja alul a tavalyi átlagot, addig a tégla lakásoknál 42 százalékos, a paneleknél 46 százalékos volt a visszaesés. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a legnagyobb mértékű áremelkedés a paneleknél történt tavaly, számos budapesti kerületben és nagyvárosban 30 százalék feletti éves drágulással.

Budapesten jelenleg 1,28 millió forintos átlagos négyzetméteráron hirdetik a panellakásokat. A XI. kerületben ez az összeg eléri az 1,55 millió forintot, míg a XIII. kerületben 1,44 millió forint körül alakul az átlag. Ezek az árszintek egyre több vevő számára lépik át a lélektani határt vagy az Otthon Start felső négyzetméterár-küszöbét, ami szintén a kereslet csökkenését okozza – kommentálta az adatokat Futó Péter, a Zenga elemzője.

Az árcsökkentési számok növekedése a teljes ingatlanpiacon azt mutatja, hogy áprilisban még sok eladó bízott abban, hogy a tavaszi szezon visszahozza a lendületet a piacra. Májusban azonban egyre világosabbá vált, hogy a kereslet nem hajlandó elfogadni automatikusan a korábbi áremelkedési ütem folytatódását. A kínálat ezzel párhuzamosan bővül: a családi házaknál ez nem változott érdemben, de a téglalakásoknál 19, a paneleknél pedig 67 százalékkal van több lakás most piacon, mint egy tavalyi átlagos hónapban.

Mindennek ellenére nem valószínű, hogy nominális árcsökkenésre számíthatnánk hosszú távon az ingatlanpiacon. A mostani fékezés inkább azt jelzi, hogy egy korábbi időszakban (közvetlenül az Otthon Start bejelentése után, majd a bevezetésekor) nagyon hirtelen elszálltak az árak, és most korrigál a piac. A Bankmonitor csütörtöki közleménye szerint a lakáspiac egyszerűen nem úgy működik, hogy a több szempontból kimutatható túlárazottságot rövid távon, hatalmas áreséssel korrigálja. Ilyen helyzetben ugyanis az eladók visszalépnek az értékesítési szándéktól, és inkább kitartják az árat. Vagyis nominális helyett inkább relatív leértékelődés következhet be: a bérek felzárkóznak, miközben az ingatlanárak egy darabig nem nőnek tovább.