Orbán Krisztián az elszámoltatásról: Nem mindegy, hogy azt mondjuk, ő egy gazdag gazember, vagy egy gazdag ember, aki biztos ügyes volt

Az átalakulóban lévő új világrendben csak az erős játékosok tekinthetők nyerteseknek, Magyarországnak emiatt sokkal kedvezőbb pozíciója lehet, ha összedolgozik más, hasonló kultúrájú és értékrendű országokkal, a magyar gazdaság kilábalását pedig nem kizárólag az ország vezetésétől kell várni. Többek között ezekről, valamint az euró bevezetéséről és gazdasági elszámoltatásról is beszélt Orbán Krisztián közgazdász, közgondolkodó a Telex élő adásában. A teljes adást ide kattintva lehet megnézni, ebben a cikkben összegyűjtöttük az adás legfontosabb állításait.

Két nyertes van: Kína és az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború és ezzel együtt a globális átrendeződés 2018-ban kezdődött, az Egyesült Államok ekkoriban szembesült azzal, hogy Kína egy olyan játékos, „aki szisztematikusan csal”. Európa számára a helyzet komolysága csak később kristályosodott ki, 2022-ben az oroszok megtámadták Ukrajnát és az addigi tabu, miszerint nem robbantanak ki háborút, megdőlt.

A régi globalizált világgazdaságban többé-kevésbé ugyanazon szabályok szerint versenyeztek a cégek, világszerte ugyanúgy kezelték jogi és gazdasági értelemben a külföldi és a hazai vállalatokat.

„Ezzel szemben az új berendezkedés legfontosabb szabálya az, hogy az erősebbnek van igaza.”

Két ilyen hatalom van jelenleg, akik diktálják a tempót: az Egyesült Államok és Kína, ők a nyertesei az új világrendnek. Mindkét játékos platformokban gondolkodik, amiből összesen négy terület van: gyártási, szoftver, pénzügyi és védelmi ipari. A játékszabályok többé-kevésbé rögzítve vannak, vannak hasonló belső logikáik, de egymástól nagyon különböznek a területek.

Kína elsősorban a gyártási platformban gondolkodik, olyan világot hoztak létre, ahol nem lehet komoly terméket kínai alkatrészek nélkül, az Egyesült Államok viszont a pénzügyi platformot uralja. A védelmi platformon és a szoftveres platformon két különálló, egymástól teljesen elszeparált platformot hoztak létre, Kína nem engedi be az amerikai cégeket az országba, de Kínán kívül dominálják az amerikai fejlesztések a piacot.

Mindeközben Európa a vesztese lett a világrendi változásoknak, a platformépítés helyett pótcselekvéseket hoz. Európa végül úgy döntött, az Egyesült Államok felé nyit, nem pedig Kína felé, ennek az ára a 15 százalékos vám és 500 milliárd dollárnak megfelelő beruházási kötelezettség lett. A másik nagy vesztes pedig Oroszország. Teljesen kiszolgáltatottá vált Kína felé, a munkaképes lakosság is fogy, rengeteg embert veszítenek a fronton, nő a lakosság elégedetlensége.

Hol helyezkedik el Magyarország?

Orbán szerint az a típusú Kína-stratégia, amit az elmúlt 8-10 évben láttunk, a magyar szempontból súlyosan önsorsrontó volt. A kínai cégek semmilyen komoly területen nem használnak magyar beszállítókat, míg például a németek együtt dolgoztak magyar cégekkel, amin keresztül a kkv-k is fejlődni tudtak. „Nekünk még mindig jobban megéri küzdeni az utolsó 10-15 százaléknyi világpiaci részesedésért a németek mellett, minthogy odaadjuk a magyar területről a vizet, a földet és semmi hasznot ne húzzunk abból, hogy itt vannak a kínai cégek”. Orbán szerint ennek akkor lett volna értelme, ha Magyarország valódi értéket nyer ezekből a beruházásokból, de inkább csak adtunk, cserébe keveset kaptunk, emellett leépültek a Magyarországon működő német érdekeltségek is.

Orbán szerint nincs pontos recept arra, hogy milyen pontos kiút lenne ebből Magyarországnak, de szerinte célravezető lehet az a megközelítés, ami szerint egy-egy sikeres piaci vállalat kiemelkedése kell, amit aztán a többi vállalkozó elkezd majd imitálni. Ez kijelölheti azt is, hogy milyen ágazatban érdemes majd a jövőben gondolkodnia a magyar gazdaságnak, mire lenne érdemes berendezkednünk. Viszont ahhoz, hogy kevesen sikerre vihessék, kockázatvállalásra és arra van szükség, hogy több ezer vállalkozó próbálkozzon. Orbán szerint ez az egyetlen racionális kiút, a következő lépések kellenek.

• „Leszoktatni” a magyar cégeket az állami támogatásokról;
• kooperatív társadalomra van szükség, ahol számít, hogy ki mit gondol, erre kell építeni, mert ez elősegítheti a gazdasági, azon belül iparági szereplők együttműködését, mivel nincsenek akkora cégek, amik egymagukban kiemelkedhetnének;
• sikeres exportstratégia kidolgozása, amit a piaci szereplők indítanak el, nem pedig az állami vezetők.

A Richter jó példa lehetne erre, viszont a gyökereit még akkor építették ki, amikor még állami tulajdonban volt. A Semilab jobb példa, aminek a nevét viszont nagyon kevesen ismerik az országban, ez egy méréstechnológiai cég, ami csipgyártásban kritikus fontosságú.

A régióból Csehország és Lengyelország kiemelkedik, előbbi hidraulikában, acélgyártással foglalkozó cégek is vannak, komoly nemzetközi beágyazottságuk van. Magyarországnál lehetett volna ez a gyógyszergyártás, de a kilencvenes években az öt nagy gyógyszergyárból négyet eladtak, egy maradt hazai kézben.

Orbán Krisztián ezután beszélt a jelenlegi helyzetről is. Szerinte az új magyar kormánynak nagyon fontos feladata lesz, hogy megnyugtassa az európai szövetségeseket arról, hogy megszabadultunk az orosz „beépített emberektől”. Ehhez nem lesz elég pár hónap, de valószínűleg még egy év sem. Emellett gazdasági elszámoltatásra is mindenképp szükség van, különben a fiatalok előtt az lesz a példakép, hogy a „kiskapuk, a járadékvadász lehetőségek keresése és a gazemberség” kifizetődő és könnyen megúszható.

Szerinte ha azt akarjuk, hogy ne ez legyen a példa, akkor nem tudjuk megspórolni, hogy legyen igazságtétel a gazdaság területén, de legalább mondjuk ki az igazságot.

„Nem mindegy, hogy azt mondjuk, ő egy gazdag gazember, vagy egy gazdag ember, aki biztos ügyes volt, azért ilyen jómódú.”

Hosszú távon azt is látja, hogy a gazdasági elszámoltatásnak költségvetési vonzata is lesz.

Nem szabad ráerőltetni a magyarokra az eurót, társadalmi egyeztetésre van szükség

A közbeszerzések kötelező túlárazása óriási terhet rakott a költségvetésre az Orbán-rendszer alatt, 2027 közepére reálisan ezt a költséget radikálisan lehet csökkenteni. Erős politikai szándék van az EU részéről, hogy Magyarország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz, ha az ország új vezetésének sikerül bizonyítani, hogy felelősen gazdálkodnak és leszámolnak a korrupcióval.

Orbán ezután az euróról is beszélt. Szerinte szüksége van az országnak az euróra, de ez egy nagyon komplex kérdés. Ha ráerőltetik a társadalomra ezt anélkül, hogy megismernék az előnyeit és hátrányait, akkor nagyon sokan fognak csalódni a bevezetés után, valamint átláthatóan és egyértelműen meg kell kérdezni a lakosságot a kérdésről.

„Európának az a baja, hogy kicsi ehhez a világhoz”

– mondta Orbán, emiatt lenne fontos, hogy a hozzánk kulturálisan hasonló értékrenddel rendelkező országokkal szövetkezzünk. „Ebben a világban, ahol csak a nagyon erőseknek van szava, marha egyszerű a reggeliző asztalon találni magunkat, mint étek. Hogy ezt elkerüljük, jó összeállni hozzánk hasonló országokkal. Ez a legerősebb érv az euró bevezetése mellett.”