EU-s pénzek: szigorítani akar a jogállamisági feltételek alkalmazásán hat észak-európai ország

Hat észak-európai EU-tagállam szigorúbb jogállamisági feltételekhez kötné a közös források megkapását, írja a Financial Times. A lap szerint így a demokratikus normák továbbra is a tárgyalások egyik fő vitapontját jelenthetik majd az EU következő hét évre (2028–2034) szóló költségvetésének tárgyalása alatt.

A Financial Times szerint a szigorítást Svédország kezdeményezte, de beállt mögé Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia is.

Az Észtországot leszámítva egytől egyig nettó befizetők által alkotott csoport szerint a jogállamiságnak és az EU Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását következetesebben kéne alkalmazni. A tagállamok szerint jó irány az Európai Bizottságnak az a terve, ami alapján megerősítenék az uniós források védelmét, de úgy vélik, hogy ezek a biztosítékok még nem elegek annak megakadályozására, hogy az EU értékeinek megsértésével vádolt kormányok továbbra is hozzáférjenek az uniós forrásokhoz (a cikk név szerint nem említi Magyarországot). Jessica Rosencrantz svéd uniós ügyekért felelős miniszter a lapnak azt nyilatkozta, az északi országok a jogállamisági feltételek szigorúbb, következetesebb és hitelesebb alkalmazását szeretnék elérni, szerinte ezek az elvek nem opcionálisak, hanem elengedhetetlenek minden uniós finanszírozáshoz.

A hat észak-európai ország azt szeretné, ha az Európai Bizottság továbbra is jelentős beleszólást kapna abba az EU-s források felfüggesztésébe, amennyiben egy tagállam megsérti a jogállamisági feltételeket. A javaslatuk szerint a tagállamok csak akkor tudnák megakadályozni a szankciók bevezetését, ha a minősített többség elutasítja a Bizottság ajánlását. Összességében ez megnehezítené a szankciók megakadályozását, írja a Financial Times.

A költségvetésről az országoknak egyhangúlag kell dönteniük az Európai Parlamenttel egyetértésben, de a részletszabályokról való döntéskor már elég a minősített többség is.