A GKI szerint pont a kiemelt állami támogatást kapó ágazatok tudták legkevésbé növelni a termelékenységüket
A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatban vizsgálja, hogy milyen rövid és hosszú távú gazdasági kihívások állnak az új magyar kormány előtt. Mint legutóbbi, hétfői elemzésükben írják, Magyarország gazdasági teljesítménye az elmúlt 15 évben több ágazatban is érdemben javult, de ez a fejlődés nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy széles körű felzárkózás történjen az EU-hoz képest. A GKI szerint pont a kiemelt állami támogatásban részesülő ágazatok tudták a legkevésbé növelni a termelékenységüket.
A GKI szerint a 2025-ös adatok alapján a mezőgazdaságban a hazai termelékenység kissé még meg is haladja az EU átlagát, annak 104 százalékát érte el. Ennek oka, hogy sokan vállalkozóként dolgoznak, így a vállalkozói jövedelmek is növelik az egy főre jutó termelékenységet. Ráadásul a nagytáblás, kevésbé intenzív termelés alacsony munkaerőigényű, miközben az uniós támogatások az alacsonyabb keresetek miatt arányaiban nagyobb súlyt képviselnek a bevételekben. Míg az „egyéb szolgáltatások”, így például a javítási, háztartási és kisebb személyi szolgáltatásokban közepes szinten, az EU-s átlag hatvan százalékán teljesítenek, a legnagyobb lemaradás Magyarország részéről az ingatlanügyletekben látszik, itt mindössze az EU 36 százalékát értük el. A magasabb súlyú ágazatok közé tartozó, ezért különösen fontos feldolgozóipar és az információs-kommunikációs ágazat is gyenge, mindössze az EU átlagának 40-42 százalékán áll.
A 2010 és 2025 közötti időszakban több ágazatban is történt érdemi előrelépés: a legerősebb javulást a pénzügyi ágazat produkálta, ahol 46 százalékkal nőtt a termelékenység. Ez 8 százalékponttal volt nagyobb, mint az EU átlagában történt előrelépést. Ezt követte a kereskedelmi és turisztikai ágazat, ahol 42 százalékos volt a javulás, szemben az EU 11 százalékával, majd 33 százalékos növekedéssel a szakmai szolgáltatások (EU átlaga: 11 százalék), 32 százalékkal pedig az információ és kommunikáció (EU átlaga: 37 százalék) következett. „A szolgáltató szektor egyes részei azért tudtak gyorsabban növekedni, mert rugalmasabban alkalmazkodtak a változásokhoz (pl. internetes megoldások, újabban AI alkalmazása), így csökkenő létszám mellett is növelték a hozzáadott értéket” – írja a GKI.
A mezőgazdaság 19 százalékkal fejlődött az elmúlt 15 évben, míg az EU átlagában 50 százalékos volt a javulás. Ezzel szemben az iparban és más tőkeigényes ágazatokban gyakorlatilag nem történt érdemi változás, míg Magyarországon az ágazat 0,4 százalékkal zsugorodott, az EU átlagában 16 százalékos volt a növekedés. Míg az építőipar Magyarországon 4 százalékkal erősödött, az EU átlagában 10 százalékos volt a visszaesés.
A GKI szerint a számokból kiolvasható, hogy a magasabb növekedés önmagában nem garancia a jobb pozícióra. „Magyarország több ágazatban is gyors fejlődést mutatott, mégis csupán csak közelíteni tudta az EU-átlagot. Ennek oka részben az alacsony bázis. Ez azt jelenti, hogy a felzárkózáshoz tartósan magasabb termelékenység növekedési ütemre van szükség.” A GKI szerint az is látszik, hogy a kiemelkedő állami támogatást kapó szektorok termelékenysége nőtt a legkevésbé, ez pedig erős piactorzulást jelez. Ilyen volt az építőipar és az ipar, utóbbinál ráadásul úgy következett be a visszaesés, hogy az autó- és akkumulátoripar közel ezermilliárd forint állami támogatásban részesült 2020 óta.
A GKI szerint „Magyarországon egy célzott szektoriális politika lenne indokolt: ott érdemes beavatkozni, ahol egy ágazatnak van felzárkózási esélye, de a piac önmagában nem oldja meg a beruházási, technológiai vagy munkaerőpiaci akadályokat”. Ilyenek lehetnek például a tudásintenzív szolgáltatások, az ipari modernizáció vagy éppen az exportképes hazai feldolgozóipari területek célzott, ellenőrzött és visszamért támogatása. „A következő időszak legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy ez a fejlődés képes-e tartósan megmaradni, és közelebb vinni Magyarországot az uniós szinthez” – írják.
