Nem csökkennek az olajárak az iráni háború miatt

Az olaj ára a háború kezdete óta a legmagasabb szintek közelében mozog: a júniusi Brent hordónkénti ára 7,3 százalékkal 119,34 dollárra ugrott, a kereskedés során pedig a 119,76 dollárt is elérte, írja az AP. A júliusi szállítású Brent – amire nagyobb a kereslet – 6,6 százalékkal 111,27 dollárra emelkedett, így heti szinten már több mint 10 százalékos drágulásnál jár. Az árrobbanás mögött az áll, hogy Donald Trump fenntartaná az iráni hajók elleni amerikai blokádot, miközben Irán lezárva tartja a Hormuzi-szorost más tankerek előtt.

A részvénypiacok ugyanakkor eddig viszonylag nyugodtan reagálnak: az S&P 500 index 0,2 százalékkal csökkent, a Dow Jones 335 ponttal, azaz 0,7 százalékkal esett, míg a Nasdaq 0,3 százalékos mínuszban volt. A befektetők figyelme részben a Federal Reserve kamatdöntésére irányul, miközben az emelkedő olajárak inflációs kockázatot jelentenek, ami csökkenti az esélyét a kamatcsökkentéseknek. A háború hatása már a vállalati eredményekben is megjelenik: a Booking Holdings árfolyama ingadozott, miután a cég jelezte, hogy a konfliktus visszafogja az utazási kedvet, különösen a Közel-Keleten és a fontos tranzitútvonalakon.

Ugyanakkor több nagyvállalat – például a Visa és a Starbucks – a vártnál jobb eredményeket közölt, ami részben ellensúlyozta a negatív hatásokat. Más cégeket viszont megbüntetett a piac: a GE Healthcare közel 12, a Robinhood több mint 14 százalékot esett gyengébb számok után.

A piacok szerint a Fed várhatóan változatlanul hagyja az irányadó kamatot, különösen az inflációs nyomás miatt. Eközben a technológiai szektor, különösen a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek teljesítménye is kérdéseket vet fel: az Nvidia és a Broadcom is esett, miközben a befektetők egyre inkább azt mérlegelik, hogy az óriási AI-beruházások valóban megtérülnek-e.