A Richter hajlandó elhalasztani az osztalékfizetést, amíg nem rendeződik az MCC és az alapítványi egyetemek helyzete

A Richter hajlandó segíteni az új kormányt azzal, hogy elhalasztják az osztalékfizetést addig, amíg amíg nem rendeződik az egyetemi autonómia kérdése a magyar kormány és az Európai Unió között – mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a G7 Paradigma konferencián. Így a Matthias Corvinus Collegium (MCC) sem kapna osztalékot azután a részvénypakett után, amelyet még az Orbán-kormánytól kapott 2020-ban.

Magyar Péter leendő miniszterelnök a napokban tárgyalt Magyarország legnagyobb gyógyszergyártójának vezetésével. Erről Orbán Gábor a konferencián azt mondta, a leendő miniszterelnök segítséget kér az uniós tárgyalások szempontjából egy kiemelt témában, az egyetemi autonómia kérdésében, és azt kérte a Richtertől, hogy amíg ez a téma rendeződik, addig lehetőleg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák irányába halasszák el az osztalékfizetést. Orbán szerint ha a cég ebben tud segíteni, akkor meg fogja találni ennek a jogszerű és piackonform módját.

Az MCC 2020-ban kapta meg egy kormányrendelet alapján az államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát. A Mol még a választás előtt döntött 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről, amelyből 24,58 milliárd forint járna az MCC-nek. A G7 korábban részletesen is foglalkozott azzal, hogy az új kormánynak lesz lehetősége visszavenni jogállami eszközökkel az MCC-nek juttatott vagyont.

Orbán Gábor arról is beszélt, már felvette a kapcsolatot a leendő miniszterekkel, többeket ismert korábbról is. Kármán Andrásról azt mondta, „az egyik, sőt talán a valaha volt legkompetensebb pénzügyminiszter” lehet.

A beszélgetésen a magyar tőzsde másik kiemelt szereplője, a Mol-csoport csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója, Bacsa György is megszólalt az új kormányfővel folytatott tárgyalásról. Elsősorban az üzemanyagpiacról és a benzinárstopról, valamint az üzemanyag-ellátás biztonságáról tárgyaltak, valamint több miniszterrel is felvették a kapcsolatot. „Abszolút konstruktív és részletekbe menő megbeszéléseket kezdtünk, a mai napig is folyamatos információcsere és egyeztetések zajlanak” – mondta Bacsa.

A védett ár megmarad, de a találkozón szó volt a Mol által az MCC részére kifizetni tervezett 25 milliárd forintos osztalékról is. „Elnök-vezérigazgató úrral ismertettem a TISZA-kormány terveit e téren. A Mol a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni” – írta a tárgyalás után Magyar Péter.

Bacsa György az iráni–izraeli háború miatti olajválságról is beszélt. A jelenlegi helyzet miatt naponta 14 millió hordó kőolaj és 4 millió hordó dízel nem jut át a Hormuzi-szoroson, összehasonlításképp a százhalombattai kőolaj-finomító 150 ezer hordót dolgoz fel naponta. A konfliktus miatt a költségek elszálltak, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője korábban a hetvenes évek olajválságaihoz hasonlította az iráni háború miatt kialakult energiapiaci problémákat. Európában közvetetten gyűrűzik le a válság hatása, azt nemcsak az üzemanyagpiacon lehet érezni, hanem a nyersanyagpiacon is, közvetetten az egész gazdaságot lelassította, a globális gazdaság pedig stagfláció felé, azaz gazdasági stagnálás és magas infláció irányába tart. Az áprilisi IMF előrejelzése alapján idén a globális gazdaság csupán 3,1 százalékkal nőhet, ha viszont az iráni válság nem rendeződik, recesszió jöhet.

Bacsa szerint teljes egyetértés van a Mol és az új kormány között abban, hogy az üzemanyag-ellátás biztonsága miatt a diverzifikációt nagyon komolyan kell venni. „Diverzifikált forrásokból, diverzifikált útvonalon mindenhonnan biztosítanunk kell a lehető maximumot, akkor leszünk biztonságban árban és a mennyiségben is. Ebben szerintem teljes az egyetértés [a kormánnyal], ez nem egyszerű gazdasági lobbi, ez a puszta valóság.”