Felbolygatta a piacokat, hogy ismét éleződik az amerikai–iráni konfliktus a Hormuzi-szorosban

Irán vasárnap közölte, hogy nem ül tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államokkal Pakisztánban, miután az USA lefoglalt egy iráni teherszállító hajót, ami megpróbálta áttörni a Hormuzi-szoros blokádját. Irán erre megtorlást helyezett kilátásba. Ráadásul a két ország közötti tűzszünet kedden lejár. A konfliktus ismételt éleződését pedig már a piac is beárazta: a kereskedők óvatosabbá váltak, az olaj ára ismét megugrott, és az amerikai határidős indexek is visszaestek – írta meg a Bloomberg.

A hírek hallatán a brent olaj hordónkénti ára 5,5 százalékkal 95,33 dollárra emelkedett, míg az S&P 500 határidős indexe 0,7 százalékkal esett vissza.

Az olajár-emelkedés miatti inflációs aggodalom hatására az amerikai államkötvények árfolyama visszaesett, és az európai kötvények határidős jegyzései is lejjebb kerültek. A hozamgörbe teljes hosszán emelkedtek a hozamok. Mindezek ellenére hétfőn viszonylag visszafogott volt a piaci mozgás, a piacok visszakerültek a múlt heti szintekre, amikor még a diplomáciai megoldás reménye javította a hangulatot. Az MSCI ázsiai részvényindexe korábbi emelkedésének nagy részét leadta, végül mindössze 0,2 százalékkal tudott nőni, miközben a technológiai szektor kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A feltörekvő piaci részvények indexe szintén teljes mértékben ledolgozta a háborúval kapcsolatos veszteségeit.

A szorosban éleződő feszültség most azzal fenyeget, hogy ismét volatilitás jöhet a piacokra, miután az elmúlt hetekben a háború miatti kockázati felárak már nagyrészt lecsökkentek. Mivel a kéthetes tűzszünet kedden lejár, a figyelem arra terelődik, hogy az Egyesült Államok és Irán újra tudja-e kezdeni a tárgyalásokat a szoros újranyitására. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők azonban továbbra is pozitívak a konfliktus lezárásával kapcsolatban.

„Úgy tűnik, bizonyos értelemben ugyanazokat a köröket futjuk” – mondta Kerry Craig, a JPMorgan stratégája a Bloombergnek. Szerinte a piacok „átlátnak azon, ami akár a konfliktus végének, vagy legalábbis a vég kezdetének is tekinthető”. Egy másik, a lap által megkérdezett szakértő, Garfield Reynolds úgy látja, „az ázsiai fő részvénypiacok hétfői megugrása arra utal, hogy a befektetők szerint az amerikai–iráni konfliktus globális gazdaságra gyakorolt legrosszabb hatásait már beárazták. Mivel a múlt havi esés alacsonyabb szintre állította vissza az értékeltséget, a részvények várhatóan tovább emelkedhetnek, hacsak a Közel-Keleten nem térnek vissza a tartós tűzharcok.”

„Bár a hétvégén több fejlemény is történt, ezek nem olyan irányba vitték a dolgokat, amik a tűzszüneti tárgyalások súlyos összeomlásához vezettek volna, ahogy attól sokan tartottak” – mondta Yugo Tsuboi, a Daiwa Securities vezető stratégája a Bloombergnek. Szerinte ezért a piaci reakció egyelőre nyugodt maradt.

A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az arany árára is kihatott. Mint a Reuters megírta, a dollár erősödése miatt visszaesett a nemesfém ára: a spot (vagyis azonnali vásárlásra vonatkozó) arany unciánkénti ára 0,7 százalékkal egészen 4794 dollárra esett vissza, ezzel elérve április 13. óta a legalacsonyabb szintet. A júniusi szállítású amerikai arany határidős jegyzése 1,3% százalékkal, 4813,70 dollárra esett vissza.

„Ez újraélesztette azt a mára már jól ismert »háborús kereskedési« dinamikát, amit már a konfliktus kezdete óta látunk. A nyersolaj ára emelkedett, ami az inflációs várakozásokban köszönt vissza, és felhajtotta mind a hozamokat, mind az amerikai dollárt” – mondta Ilya Spivak, a Tastylive globális makrogazdasági részlegének vezetője a Reutersnek. Az arany ára egyébként 8 százalékkal esett vissza, mióta az Egyesült Államok és Izrael február végén támadást indított Irán ellen.