A Financial Times átnézett 350 ezer magyar közbeszerzést és megtalálta a NER legnagyobbat kaszáló oligarcháit
„Hogyan szereztek milliárdokat közbeszerzési szerződésekből Orbán Viktor oligarchái” címmel jelent meg a Financial Times cikke hétfőn, amiben 350 ezer magyar közbeszerzést néztek át. Elemzésükben arra jutottak, hogy Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzása alatt az állami pályázatokon odaítélt összes pénz
14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került.
Mindezt úgy, hogy a cégek 2005 és Orbán 2010-es megválasztása között mindössze a közbeszerzések 1 százalékát nyerték el. A lap Mészáros Lőrincet nevezte meg kulcsfiguraként – elemzésük szerint a többi cégvezető is azután futott fel, miután Mészárossal kapcsolatba kerültek. A cikkben hosszan írtak Szíjj Lászlóról, de említik Garancsi Istvánt, Balásy Gyulát és Tiborcz Istvánt is.
Utóbbit a lapnak sikerült is megszólaltatnia: a miniszterelnök veje azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy 2015 óta távol tartja magát a közbeszerzésektől, amikor az OLAF, az EU csalásellenes felügyeleti szerve vizsgálatot indított az Elios ellen. „Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon” – mondta Tiborcz.
A Financial Times szerint 2010-től 2025 végéig a 13 legnagyobbat kaszáló üzletember
több mint 28 milliárd eurót nyert el kormányzati pályázatokon cégeikkel, önmagukban vagy konzorciumok részeként. Ez átlagosan évi 1,8 milliárd eurót, vagyis körülbelül 710 milliárd forintot jelent.
Orbán Viktor miniszterelnöksége előtti öt évben ehhez képest összesen csak az éves átlag harmadát, 608 millió eurót nyertek el. Ha ezt leosztjuk éves szintre, azt kaphatjuk, hogy Orbán Viktor megválasztása tizenötszörösére növelte azt az összeget, amihez a fenti üzletemberek érdekeltségei közbeszerzések útján jutottak.
Bár a kormány ígéretet tett rá, hogy visszaszorítja, 2023 óta jelentősen megnőtt azoknak a tendereknek az aránya, ahol csak egy cég tett ajánlatot. Az FT szerint 2010 és 2023 között a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalatok összes szerződésük 45 százalékát ilyen eljárásokon nyerték el, az utóbbi két évben pedig ez az arány 69 százalékra ugrott.
„Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat” – idézte a lap Tóth Jánost, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatóját.
