Bóvli kategóriába kerülhet Magyarország, ha az iráni háború miatt tartósan megugranak az energiaárak

Az iráni háború kezdete óta tapasztalható energiaár-emelkedés miatt megnőtt az esélye, hogy lerontsák Magyarország hitelminősítését, különösen ha az emelkedés felgyorsul és tartós marad – többek között erről beszélt az S&P EMEA régiójának elemzője a Reutersnek szerdán.

„Ha a gázárak megismétlik azt, ami Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után történt, az Magyarország folyó fizetési mérlegének hirtelen romlásához, az infláció emelkedéséhez és a valuta gyengüléséhez vezetne” – mondta Frank Gill.

Szerinte mindez minden bizonnyal nyomást gyakorolna Magyarország államháztartási mutatóira és minősítésére, különösen a választások előtti, a költségvetést terhelő kiadások fényében. Módosították például a rezsicsökkentés rendszerét is, ez az Európai Bizottság becslései szerint 2024-ben a GDP 1 százalékába, míg tavaly a 0,5 százalékába került.

Az S&P Magyarországot jelenleg „BBB-” minősítéssel tartja nyilván, negatív kilátás mellett. Ez csupán egy fokozattal van a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategória felett. Magyarország hitelminősítését legközelebb május 29-én, vagyis a választások után vizsgálják felül.

Az S&P elemzője azt is megjegyezte, hogy bár Magyarország gázfelhasználásának nagy részét Oroszországból importálja, az árak az európai TTF-referenciaértékhez kötődnek. Ez a háború kitörésekor megduplázódott, megawattóránként 65,50 euróra emelkedett. Azóta visszatért 50 euró körüli szintre, de még mindig 50 százalékkal magasabb, mint februárban volt. A gázpiaci árak viszont egyelőre még jóval alacsonyabbak, mint a 2022 közepén elért 300 euró feletti szint.