Eladási hullám söpör végig a tőzsdéken, miután kilőtt az olaj ára
A globális tőzsdepiacokon általános eladási hullám söpört végig, mivel a közel-keleti háborús feszültség tovább terheli az egyébként is bizonytalan gazdasági környezetet, írja a Bloomberg. A vezető nyugat-európai tőzsdéken 2 százaléknál is nagyobb esésekkel indult a hét, a DAX 2,7 százalékot, a CAC-40 szintén 2,7 százalékot csökkent, a Stoxx 600 2,4 százalékot, míg az FTSE-100 1,8 százalékot esett.
A Portfolio.hu gyűjtése szerint a magyar BUX index 2,5 százalékot esett, később visszakúszott, és hétfő délelőtt már csak 1,4-es mínuszon állt. Az OTP közel 5 százalékos esés után 1,8 százalékos csökkenésnél tart, a Richter 3 százalékot, a Magyar Telekom 0,7-et, a Mol csak 0,4 százalékot esett a mai kereskedésben.
A közel-keleti konfliktus mélyülése komoly felfordulást okozott a világpiacon, a tőzsdék esni, az energiaárak drasztikusan emelkedni kezdtek. Az Egyesült Államokban körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az olajárak, 2022 júliusa óta ez a legmagasabb szint az országban. A drágulás úgy tűnik, felerősítette az inflációs félelmeket, ami miatt az amerikai dollár megerősödött, az állampapírok hozamai pedig emelkedni kezdtek.
Európa helyzete különösen nehéz, mivel gazdaságát egyszerre sújtja az energiaárak megugrása és az orosz–ukrán háború hatása. „A 100 dollár feletti brent-árfolyam valódi kockázatot jelent az infláció és a gazdaság számára” – mondta Andrea Gabellone, a KBC Securities globális részvényekért felelős vezetője a Bloombergnek.
A befektetők arra számítanak, hogy a jegybankoknak a magas infláció miatt kamatot kell emelniük, ami tovább rángathatja a kötvénypiacokat. Bár az amerikai és az iráni vezetés is kitart a saját álláspontja mellett, a piacokat némileg nyugtatta az a hír, hogy a G7-országok pénzügyminiszterei a stratégiai olajtartalékok összehangolt felszabadításával megpróbálhatják kordában tartani az árakat.
„A piac a legrosszabb forgatókönyvre számít” – mondta David Kruk, a párizsi La Financiere de l’Echiquier kereskedelmi igazgatója, aki szerint az eladási hullámot az olaj, az abból következő infláció és a stagfláció (az a gazdasági helyzet, amikor a stagnálás magas inflációval párosul) kockázata okozza.
A politikai feszültség katonai szinten is fokozódik, mivel Donald Trump mérlegeli, hogy amerikai csapatokat küldjenek Iránba azért, hogy megszerezzék azt a dúsított uránt, amit az ország reaktor-üzemanyag előállítására használ, de nukleáris fegyverekhez is alkalmas. Bár a Bloombergnek nyilatkozó szakértők egy része bízik abban, hogy az olaj ára végül 100 dollár alá süllyed, a hétvégi események egy tartósabb energiaválság képét vetítik előre. Még az arany árfolyama is csökkent, mert az erősödő dollár és a várhatóan tartósan magas jegybanki kamatok elvonták a befektetők figyelmét a nemesfémről.
