Kína elitdiplomásai korábban a tech- és pénzügyi szektort választották. Ehelyett most a gyártásban dolgoznak
Egyre több elit egyetemet végzett fiatal helyezkedik el a gyártásban és energetikai szektorban Kínában, az évekig legnépszerűbbnek számító technológiai és pénzügyi szektor helyett – írja a Business Insider. A pekingi Csinghua Egyetem foglalkoztatási adatai szerint a 2025-ben végzettek körében az előző évhez képest 19 százalékkal nőtt azok száma, akik ezekben az iparágakban helyezkednek el. A legnagyobb munkáltatók között olyan cégek vannak, mint a Huawei, a BYD, az állami villamosenergia-hálózatot működtető State Grid vagy a nukleáris ipar vezető vállalata, a cégek emellett magas fizetést kínálnak már a frissen végzett hallgatóknak is.
Korábban évekig a tech- és a pénzügyi szektor számított legnépszerűbb opciónak a frissdiplomások között, de a világ legjobb 20 egyeteme között számon tartott Csinghuán végzettek esetében már hat éve folyamatosan nő azok aránya, akik a gyártásban vagy az energiaszektorban helyezkednek el.
Országos szinten is emelkedett a gyártóiparba belépő friss diplomások aránya az elmúlt években: a szektorban elhelyezkedő kínai diplomások aránya a South China Morning Post szerint 2020-ban 17,9 százalékról 2024-re 22,5 százalékra emelkedett. A lap szerint a gigacégek nagy horderejű toborzási programokkal csábítják magukhoz az egyetemistákat, emiatt rengeteg mesterképzést vagy doktorit végzett hallgató csatlakozik az egyetem elvégzése után vállalati kutatási és fejlesztési csapatokhoz.
Míg tíz évvel ezelőtt Kína főként vásárló volt – a német autók és japán ipari gépek egyik legnagyobb importőre volt –, ma már maga is erős versenytárs lett. A BYD és a CATL technológiai előnyüket kihasználva egyre népszerűbbek és versenyképesebbek az európai piacon. Ezt jelzi az is, hogy januárban jelentős, mintegy nyolcvan százalékos eladásszámbeli növekedést produkáltak a kínai autómárkák Európában.
A szakértők szerint a trend egyik oka, hogy a kínai ipar jelentősen átalakult. A modern gyártás ma már nem egyszerű gyári munkát jelent, olyan technológiaigényes területek tartoznak ide, mint az elektromos járműgyártás, az akkumulátor-, a félvezetőgyártás vagy a megújuló energiához fűződő fejlesztések. Ezekben az ágazatokban mérnöki, adat- és rendszerintegrációs tudásra van szükség, sok fiatalt azért vonzanak ezek a cégek, mert csúcstechnológián dolgozhatnak, ráadásul versenyképes fizetésért.
Eközben a technológiai és pénzügyi szektor veszített a vonzerejéből. Az internetes platformcégek növekedése lassult, a kínai szabályozás szigorodott, a cégek óriási leépítésekbe kezdtek. Az Alibaba például néhány év alatt jelentősen csökkentette a dolgozói létszámát, a kínai Caixin nevű portál jelentése szerint a cégnek 2022 márciusában még mintegy 250 ezer teljes munkaidős munkavállalója volt, ez 2025 márciusára körülbelül 124 ezer főre csökkent.
Ezzel szemben a gyártóiparban továbbra is nagy a munkaerőhiány. A kínai kormány becslése alapján közel 30 millió szakképzett dolgozó hiányzik a szektorból. „Kína a világ legnagyobb elektromos jármű-, akkumulátor- és napenergia-berendezésgyártója, és ezek az ágazatok nagy számú technikai munkaerőt igényelnek” – mondta a Business Insidernek Csao Litao, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Kelet-Ázsiai Intézetének vezető kutatója.
Az átállásban nagy szerepe van a kínai vezetésnek is. Az elmúlt években a kínai kormány kiemelten támogatta az iparfejlesztés, kutatási programok és nagyszabású beruházásokon keresztül az olyan stratégiai iparágakat, mint az elektromos járműgyártás és a megújuló energia. Az egyetemek, kutatóintézetek és állami vállalatok is ehhez a csapásirányhoz igazodnak, ami a tehetséges diplomásokat a gyártási és az energiaszektorba tereli.
