Dollárszázmilliárdokat mosott el a tőzsdei szoftverapokalipszis
Ha valami jól jelzi, hogy a tőzsdén mennyire jól működik néha a közepesen megírt filmekből és regényekből mindenkinek ismerős pillangóeffektus, az az, ami az elmúlt pár napon az amerikai piacokon történt. Minden azzal kezdődött, hogy egy Anthropic nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó startup kiadott egy új MI-eszközt, ami jogászoknak segít szerződéseket ellenőrizni, és azzal végződött, hogy a befektetők eladási hulláma után két nap alatt 550 milliárd dollár tűnt el a techrészvényekre specializálódott Nasdaq tőzsdén. A Bloomberg szerdai cikke szerint az elmúlt hét nap alatt a fontosabb technológiai részvények értéke közel ezermilliárd dollárral esett vissza.
A befektetők leginkább a szoftverszolgáltatásokat nyújtó cégek részvényeitől igyekeztek szabadulni, mert úgy érzik, az olyan mesterségesintelligencia-megoldások, mint amivel az Anthropic is foglalkozik, idővel teljesen aláássák majd az ilyen cégek működési modelljét. Az efféle szoftverszolgáltatások angol neve (software-as-a-service) után már nevet is kapott a jelenség: SaaSpocalypse. A szoftvercégek szerint a pánik teljesen indokolatlan, de jól jelzi, hogy már a legkapitalistább kapitalistákat is megijeszti, mire lehet képes, mennyire formálhatja át a világunkat a mesterséges intelligencia.
Szoftverapokalipszis
De miért féltik annyira a szoftvercégeket a Wall Street befektetői? Bár az eladási hullám sok különböző techcégre kiterjedt, a pánik a szoftverszolgáltatásokat nyújtó vállalatok oldaláról indult. Biztos sokan használnak a munkahelyükön olyan programokat üzletviteli folyamatok kezelésére, adatelemzésre, képszerkesztésre és még millió másik dologra, amihez havi vagy éves előfizetés szükséges, legyen szó akár alapvető Microsoft Office-programokról, az SAP vállalatirányítási rendszeréről, az Adobe képszerkesztő és -vágó programjairól, vagy speciálisabb ügymeneti dolgokra fejlesztett szoftverekről. Az ezeket fejlesztő cégek üzleti modellje arra épül, hogy az üzleti vagy magánfelhasználók havonta vagy évente előfizetnek a programra, a rendszeres előfizetésért cserébe pedig a fejlesztőcég folyamatosan karbantartja, frissíti, javítja az adott programot.
Ezeknek a programoknak a nagy része viszont arra van kitalálva, hogy azokat használva a cég egy-egy beosztottja, vagyis egy irodában ülő, onnan kávé- és ebédszünetekre felálló, hús-vér ember használja arra, hogy bizonyos feladatokat elvégezzen a cég számára.
Ha viszont az adott feladatot egy mesterséges intelligenciával működő program is el tudja végezni, akkor nemcsak az adott dolgozóra, de az általa használt programra sincs szükség.
Ha az olcsóbb MI-megoldás miatt a cégek lemondják a szoftver-előfizetéseiket, akkor nyilván az adott fejlesztő bevétele visszaesik, de ez a visszaesés aztán tovább gyűrűzik a felhőszolgáltatók és egyéb, a nagy szoftvercégeket kiszolgáló vállalatok irányába is. Sőt, idővel a mesterséges intelligencia teljesen fölöslegessé is teheti a szoftverszolgáltatásokat, teljesen kirúgva a sámlit egy egész iparág lába alól.
Azt, hogy miért pont az Anthropic pár bekezdéses közleménye indította el az eladási hullámot, nem igazán tudni, főleg, hogy már elérhetők hasonló, kifejezetten ügyvédi irodáknak és jogi osztályoknak tervezett MI-megoldások a piacon. Annyi történhetett, hogy a befektetők most ébredtek rá, mivel járhatnak ezek a fejlesztések, és hogy a jogi megoldások után hamarosan a sales, marketing-, pénzügyi osztályokon használt szoftvereket is mesterséges intelligencia válthatja fel.
A nagy hetes sincs biztonságban
Az eladási hullám először azokat a cégeket érintette, amelyek kifejezetten jogászoknak nyújtanak szolgáltatásokat: a Westlaw jogi adatbázist üzemeltető Thompson Reuters részvényárfolyama 18 százalékot esett vissza kedden, a jogi elemzőszoftvereket fejlesztő brit RelX és holland Wolters Kluwer pedig 14 és 13 százalékot vesztett az értékéből, és sok más, kevésbé ismert cég is hasonlóan járt. Ezután következtek az általánosabb üzleti szoftvereket gyártó cégek, mint a Tata Consulting vagy az Infosys, amelyek 7-7 százalékot estek. Mindez azt is jól jelzi, hogy nemcsak a Wall Streeten, de a világ összes tőzsdéjén szabadulnak a szoftvercégek részvényeitől.
A speciális szolgáltató techcégekről viszont minden más hasonló részvényre is átterjedt a pánik, még a „csodálatos hetesként” emlegetett, az MI-őrület nagy nyertesének számító cégek árfolyama is visszaesett.
A Meta, az Alphabet, az Oracle és az Nvidia is pár százalékos eséssel zárta a kereskedést az elmúlt napokban. A techcégeken kívül pedig az olyan befektetési vállalatok részvényei is megérezték a hullámot, amelyek sok pénzt fektettek a techszektorba, hiszen a befektetők attól tartanak, hogy az MI miatt lassan csődbe menő cégek nem fogják tudni visszafizetni a kapott pénzt, és magukkal rántják a támogatóikat is.
Jogos ez a félelem, a pánik, az eladási hullám? Az ilyen piaci viselkedés sosem a legracionálisabb, legátgondoltabb dolog, és egyre többen próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia nem kell, hogy elhozza a szoftverszolgáltatások végét. Az Nvidia vezetője, Jensen Huang például a leglogikátlanabb dolognak nevezte a nagy szoftverpánikot, hiszen szerinte az MI-megoldások nem leváltani, hanem segíteni fogják a már működő szoftvereket, ahogy az ilyen megoldásoknak is szükségük van a már meglévő adatbázisokra, programokra. „Miért találnád föl újból a csavarhúzót, ha már van egy csavarhúzód?” – tette fel a kérdést a világ egyik legértékesebb cégének vezetője.
A már említett SAP vezetője, Christian Klein sem érti a pánikot, hiszen az ő cége például azon dolgozik, hogy a már meglévő szolgáltatásokba integrálja a mesterséges intelligenciát. „Pont azért nyerünk el megbízásokat, mert használjuk az MI-t” – mondta nemrég az SAP befektetőinek.
A szoftverapokalipszisnek viszont még nem látni a végét. A folyamat pedig nagyon érdekes kérdéseket vet fel arról, hogy pontosan mennyire alakíthatja át a gazdaság működését a mesterséges intelligencia, ki mindenkinek fájhat ez, és ki úszhatja meg szárazon, sőt gazdagabban.
