2021 óta nem dolgoztak olyan kevesen Magyarországon, mint tavaly decemberben
A 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer fő volt 2025 decemberében, ami 46 ezer fős csökkentést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest. A munkanélküliek száma 211 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Már a novemberi eredmény kapcsán is megírtuk, hogy négy éve nem dolgoztak ilyen kevesen Magyarországon. A foglalkoztatottak száma azóta tovább csökkent, decemberben 13 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint az azt megelőző hónapban. Ennél kevesebb foglalkoztatott utoljára 2021 májusában volt az országban.
Ez az eredmény is mutatja, hogy havi foglalkoztatottsági adatok általában nagyon nagy kilengéseket mutatnak, ezért a KSH nem elemzi őket havi szinten. Helyette az adatközléskor az előző három hónap mozgóátlagát vizsgálja.
A 2025. október és december közötti időszakban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 642 ezer fő volt, ami 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A férfiak körében 24 ezerrel, míg a nők esetében 23 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.
A nagymértékű csökkenés a stabil, hosszú távú, hagyományos munkahelyeket lefedő elsődleges munkaerőpiacon is meglátszott: itt 4 millió 457 ezer fő dolgozott, 58 ezerrel kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. A közfoglalkoztatottak 78 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 108 ezer fő volt. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos száma 213 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékon állt.
A hivatal adatai szerint átlagosan 12,7 hónapot vett igénybe a munkakeresés, a munkanélküliek 39 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 36,2 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
„A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája a piaci konszenzusnak megfelelően stagnáló munkanélküliségi rátát jelez 2025 decemberében” – mondta az adatokkal kapcsolatban Virovácz Péter, az ING elemzője. A hivatalos mutatók alapján mindez azt jelenti, hogy az év első felében enyhén emelkedő és a végén csökkenő munkanélküliségi ráta mellett most ugyanott van az arányszám. Virovácz szerint a csökkenő foglalkoztatottság az inaktivitás növekedésével járt együtt, tehát akik elvesztették az állásukat, zömmel ki is léphettek a munkaerőpiacról. Ez arra utalhat, hogy elsősorban a szezonális foglalkoztatás csökkenése állhat a háttérben.
Virovácz szerint hosszabb távlatban komolyabb probléma körvonalazódik a magyar munkaerőpiac kapcsán, mivel 2022 közepe óta, amikor a munkanélküliek száma rekordalacsony volt, a népességfogyás következtében már 142 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú lakosság. Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 42 ezer fővel emelkedett és a foglalkoztatotti létszám 2025 végére visszaesett a 2021–2022-es évek átlagának közelébe.
Az elemző nem vár javulást a munkaerőpiac kínálati oldalán a jövőben. „Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és az éles gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – fogalmazott. A legfőbb munkaerőpiaci kockázat jelenleg, hogy ha a vállalatok azt tapasztalják, hogy az év első hónapjaiban sem indul be a gazdasági növekedés, akkor valószínű, hogy a bérek elvárt emelését a bértömeg szinten tartása mellett próbálják meg kigazdálkodni, ami a foglalkoztatotti létszám csökkenéséhez, vagy az áraik erőteljes emeléséhez vezetne.
