Olyan jól teljesítettek a tőkések Felcsúton, hogy az egész megyét a mezőny élére repítették

Mind a tőkejövedelemmel rendelkezők száma, mind a tőkejövedelemből befolyó összeg nőtt 2024-ben. A települések közül kiemelkedett Felcsút eredménye, ami annyira jó volt, hogy egész Fejér megyét a mezőny élére repítette – derül ki a Gazdaságkutató Intézet (GKI) friss elemzéséből.

A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó, adózás utáni jövedelmet jelenti, és eloszlása a GKI szerint jól tükrözi az országon belüli vagyoni különbségeket. Ilyen jövedelem például az osztalék, a kamat vagy az árfolyamnyereség.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2024-ben 356 ezerről 362 ezerre nőt a tőkejövedelemmel rendelkezők száma az országban. A bevallott nettó tőkejövedelem összege is hét százalékkal emelkedett 2023-hoz képest, és 2840 milliárd forintot tett ki 2024-ben. Egy tőkésre átlagosan 7,8 millió forint nettó tőkejövedelem jutott, amit ha a teljes magyarországi lakosságra bontunk le, 291 ezer forintot jelentett átlagosan személyenként.

Az egy tőkésre jutó tőkejövedelem településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb, itt 11 millió forintot tett ki. Az ország többi része ettől jócskán lemaradt: a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 7,4 millió forint, a városokban 6,5 millió forint, a községekben pedig 6,2 millió forint nettó tőkejövedelme képződött a tőkéseknek. Vagyis a fővárosban összpontosult a teljes nettó tőkejövedelem 35 százaléka, miközben a tőkéseknek csak a 25 százaléka lakott itt. A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok 21 százalékát, a városok 25 százalékát, a községek pedig 17 százalékát adták a teljes tőkejövedelemnek. 180 településen egyáltalán nem volt tőkejövedelem.

Volt azonban egy település, ami leelőzte Budapestet: Felcsúton egymilliárd forint jutott átlagosan egy tőkésre. Ez pedig a községnek otthont adó Fejér megye eredményét is megemelte, olyannyira, hogy emiatt itt 11,2 millió forint jutott egy tőkésre, miközben Felcsútot figyelmen kívül hagyva ez a szám csak 5 millió forint körül alakult volna. Ezzel Fejér megye még Budapestet is felülmúlta, és itt volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem. Ugyanez Békés megyében volt a legalacsonyabb, ott 3,7 millió forint volt az érték.

Az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek megoszlása településenként 2024-ben (millió forintban)

Forrás: GKI számítás / NAV SZJA-adatok alapján
Forrás: GKI számítás / NAV SZJA-adatok alapján

Az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelmek megoszlása településenként 2024-ben (millió forintban)

Forrás: GKI számítás / NAV SZJA-adatok alapján
Forrás: GKI számítás / NAV SZJA-adatok alapján

Ha a tőkések helyett ismét az állandó lakosok számát vesszük alapul, megkapjuk, hogy Budapesten átlagosan kétszer annyi tőkejövedelme képződött egy lakosnak, mint a megyei jogú városokban. Előbbiben 616 ezer forint, míg utóbbiban 307 ezer forint volt ez az érték. A városokban ennél is kevesebb, 228 ezer forint, a községekben pedig 159 ezer forint tőkejövedelem jutott egy lakosra, míg az országos átlag 290 ezer forint volt. A megyéket vizsgálva itt is Fejér vezette a mezőnyt 371 ezer forinttal, ami a GKI szerint szintén a Felcsúti eredménynek volt köszönhető. A településen ugyanis 31 millió forintnyi nettó tőkejövedelem jutott egy lakosra átlagosan. Az utolsó helyre Nógrád megye került 95 ezer forintos eredménnyel.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!