A 2022-es inflációs sokk csúcsán drágultak utoljára annyira a szolgáltatások, mint most

A KSH keddi közlése szerint 2025 decemberében a novemberihez képest is tovább csökkent, 3,3 százalék volt az infláció, az ING friss elemzése szerint azonban a fejlemények nem tekinthetőek egyértelműen kedvezőnek. Az éves bázisú mutató ugyanis továbbra sem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen 3,8 százalékon áll.

Virovácz Péter, az ING elemzője emellett meglepetésként a szolgáltatások drágulására hívja fel a figyelmet, amit karakteridegen folyamatnak nevez. „Év végén alapvetően alacsony szokott lenni az egyhavi átárazás mértéke, főleg szezonális hatások következtében. Ezzel szemben 2025 decemberében havi alapon 0,8 százalékkal emelkedett a szolgáltatások árszínvonala. Legutóbb ilyet 2022-ben, a
hazai inflációs sokk csúcsán láttunk, akkor is ekkora volt a decemberi áremelés a
szolgáltatások esetében, vagyis rekordbeállításról beszélhetünk” – írta Virovácz.

A szolgáltatások közül jelentősen nőtt a testápolási, egészségügyi szolgáltatások ára, de komolyabban drágultak az üdülési szolgáltatások is: ez utóbbi azért is lehet, mert a belföldi turisztikai helyek komolyabban árat emeltek az ünnepi szezonra. Az igazán kiemelkedő emelkedés azonban a teherszállítás esetében látszik: a 9,5 százalékos havi drágulás összefüggésben lehet az útdíjak jelentős emelkedésével, amire drasztikus áremeléssel reagálhattak a fuvarozók. Komolyabban nőtt a telefon- és internetszolgáltatás díja is: a magas havi infláció mögött vélhetően valamely előfizetői csomag kivezetése, átalakítása állhat a még mindig alakuló piacon. Virovácz meglepetésnek nevezte a háztartási energia decemberi, jelentős drágulását: a gáz például 2024 decemberéhez képest közel 20 százalékkal drágult.

Az, hogy az infláció mégis 3,8-ról 3,3 százalékra csökkent, Virovácz szerint főként az üzemanyagok és az élelmiszerek éves bázisú inflációja mérséklődésének köszönhető, várakozásai szerint a bázishatás miatt tovább csökkenhet a ráta a következő hónapokban. „A korábbiakhoz képest azonban felfelé mutató kockázatot
jelent a szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek drágulása, valamint a rendkívül hideg januári időjárás, amely a háztartási energiaárak alakulását befolyásolhatja
kedvezőtlenül” – írja az ING elemzője, hozzátéve, jelenleg arra számítanak, hogy 2026-ban 3-3,5 százalék között lehet az átlagos pénzromlás üteme.