Nagy Márton: Egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben ki kell vezetni az árréstopot

Nem jöttek be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) növekedési várakozásai 2025-ben, de nem azért mert a kormány rosszul számolt, hanem mert rosszak voltak a külső gazdasági feltételek – ezt járta körül Nagy Márton az Indexnek adott keddi interjújában. Szerinte az, hogy az NGM számainak már nincs hitele, csak az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett „balhé”, mivel a kormány jól számolt, csak nem teljesült sok a pozitív várakozás a külföldi tényezőkre vonatkozóan.

Arra a kérdésre, hogy mi lett a korábban várt 3–6 százalékos növekedési célból, a miniszter azt mondta, hogy a „magyar gazdaság képes erre”. Szerinte a belső kereslet 2 százalékponttal emeli a GDP-t, de a német gazdaság recessziója lehúzza a külső keresletet, ami így 2 százalékpontot levesz a GDP-ből – „így jön ki a 0–1 százalék közötti növekedés.” Nagy szerint nem látták előre, hogy a német gazdaság idén ilyen rosszul fog teljesíteni, korábban ezért becsülték nagyobbra a növekedést. 2026-ra viszont jöhet pozitív fordulat, mondta Nagy, ami szerinte a magyar gazdaságba is lecsoroghat.

A fogyasztásvezérelt növekedés Nagy Márton szerint hosszú távon nem tartható Magyarországon, rövid távon, háborús környezetben viszont ez kell. Szerinte így elkerülhető, hogy a külső és belső gazdasági sokk együttesen foglalkoztatási problémákhoz vezessen. A miniszter a kormány piaci beavatkozásainak témájában közölte:

„Amikor az árréscsökkentés jövőjéről beszélünk, sokan automatikusan abból indulnak ki, hogy ezt majd ki kell vezetni. Én azt mondom: egyáltalán nem biztos.”

Szerinte csak az a biztos, hogy át kell dolgozni.

Nagy Márton a Németországtól való függésről azt mondta, „a korábbi gazdaságstratégia jó volt, csak most fókuszpontot kell váltani”, szerinte a nagy kérdés az, hogy a német gazdaságtól való függést csökkenteni kell-e, vagy nem. „Mert az látszik, hogy ez a kapcsolat az elmúlt időszakban nem csökkent, hanem erősödött” – mondta hozzátéve, hogy több külkereskedelmi partner és szélesebb piac kell Magyarországnak. „Ki kell nyitni a külkereskedelmet, mert Németország nem úgy néz ki, hogy egyhamar összekaparná magát – én ebben nem bízom.”

Az Európai Unió és a magyar kormány viszonyával kapcsolatban Nagy Márton azt a sokat hallott szólamot hangoztatta, hogy Brüsszel zsarolja őket, és hogy „egyértelműen a magyar kormány megbuktatására törekszik”. Azt viszont állítja, hogy ha megnyerik a választást, akkor a kormány viszonya rendeződni fog az EU-val, és oda fogják adni a befagyasztott EU-s forrásokat is – amik amúgy szerinte nem is hiányoznak a magyar gazdaságból.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezekről is beszélt még az interjúban:

• Szerinte az amerikai védőpajzs – amiről Donald Trump azt mondta, nem ígérte meg Orbán Viktornak – nem egy konkrét eszköz, hanem egy többelemű konstrukció, és vizsgálják „egy swapline lehetőségét is”, de a legfontosabb elemnek az itteni és ottani eximbankok együttműködését nevezte.
• A miniszter jónak látja a fizetések helyzetét, mivel gyorsan nőnek a reálbérek Magyarországon. Mint mondta, az alacsonyabb keresetűeknél gyorsabb is ez a növekedés, mint a magasabb jövedelműeknél.
• Elismerte, hogy a főként német autóipart kiszolgáló akkumulátorgyárak kitettséget jelentenek a magyar gazdaságnak, de szerinte évekkel ezelőtt, ezzel a kitettséggel még nem volt baj.
• Most szerinte az a feladat, hogy a magyar gazdaság ne csak ezen az egy lábon álljon, hanem más ágazatok is megerősödjenek, a cél, hogy növeljék a hazai hozzáadott érték arányát.