2025-ben 4,4 ezer milliárd forint felett alakult a mezőgazdasági kibocsátás Magyarországon, ami 6,2 százalékos bővülést jelent a tavalyi évhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteken publikált adataiból. Az eredményt a teljes termelési árszínvonal 10 százalékos emelkedése segítette.
Az agrárium termelési volumene ugyanakkor 3,6 százalékkal csökkent, amiben közrejátszott a növénytermesztés 8,7 százalékos visszaesése. Az állattenyésztés volumene 2,5 százalékkal nőtt, ahol az élő állatok termelése 2,4 százalékkal, az állati termékeké pedig 2,6 százalékkal emelkedett.
A KSH szerint a termelés visszaesésének egyik oka a korai és késői tavaszi fagyok, a csapadékhiányos időjárás, a nyári légköri és talajaszály, ami főként a kapásnövények fejlődését és a gyümölcsfák virágzását hátráltatta, ahogy a takarmánytermesztésen keresztül az állattenyésztést is visszafogta. Utóbbi helyzetét a szemestakarmány drágulása, valamint az olyan újra felbukkanó állatbetegségek is nehezítették, mint a ragadós száj- és körömfájás és a madárinfluenza. Ellentmondásosan alakult a termelés: míg a szarvasmarha- és a baromfitartás volumene enyhén mérsékelődött, a sertéstenyésztés és az állati termékek előállítása előtérbe került.
Az ipari növények volumene összességében 9,4 százalékkal alacsonyabb lett, míg a takarmánynövényeké 3 százalékkal, a kertészeti termékeké pedig 5,5 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék sem teljesítettek jól: a termelési volumen 32 százalékkal csökkent, ezen belül a barack termésmennyisége 68 százalékkal, az almáé pedig 48 százalékkal mérsékelődött. A szőlő és a bor volumene ugyanakkor nőtt, előbbi 6,8 százalékkal, utóbbi pedig 7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi eredménynél.
Míg a bruttó hozzáadott érték 11 százalékkal bővült, a termelés volumene 8,9 százalékkal szűkült. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 1,7 százalékkal csökkent, míg a termelési tényezők jövedelme 11 százalékkal, a vállalkozóké pedig 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
