Mi lesz, ha Trump nem örökre szóló, hanem csak egy év haladékot adott az orosz leválásra?

Orbán Viktor elérte elsődleges célját, amiért Washingtonba utazott a múlt héten, legalábbis ami az orosz energiáról való azonnali leválást illeti: a magyar miniszterelnök felmentést kért és kapott az orosz olajra kivetett amerikai szankciók alól, így a Molnak nem kell most rögtön leállítania az orosz kőolaj importját.

Arról, hogy a megállapodás pontosan meddig tart, izgalmas értelmezésbeli vita alakult ki a magyar és az amerikai kormány között. Orbán Viktor és Szijjártó Péter állítja, hogy a felmentés időkorlát nélküli, az amerikai kormány viszont a Telexnek azt írta és a nyugati médiának is azt nyilatkozta, hogy egy évre kaptunk felmentést. Mivel a megállapodás egyelőre úgy néz ki, csak szóbeli, erről biztosat csak később tudhatunk majd, amikor írásban is megszületik.

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a Trump–Orbán-megállapodás mindenképpen azt jelenti, hogy a Mol időt nyert arra, hogy le tudjon válni az orosz kőolajról. Az viszont biztosnak tűnik, hogy meg kell tudni oldani az ország olajellátását más forrásokból, mert a haladék ellenére az amerikai kormány és az Európai Unió is ellenzi, hogy a nyugati szövetségi rendszer tagjaként orosz forrásból szerezzünk kőolajat.

Az EU-s tervek szerint 2028-tól egy tagállam sem vehetne orosz kőolajat és földgázt, ráadásul az orosz olaj továbbra is háborús övezeten halad át egyetlen sérülékeny vezetéken, így ellátásbiztonsági szempontból is előnytelen ez a függés. A szakértő arra számít, hogy a Molnál felgyorsulhat a leválási folyamat, és mint az Erste Market oldalon megjelent elemzésében írja, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is tett arra utalásokat Washingtonból hazafelé, hogy a vállalatnak előbb-utóbb le kell válnia az orosz olajról. Pletser Tamás a Telexnek azt mondta, véleménye szerint az orosz import leváltásán addig lehetne a legjobban dolgozni, amíg még jön orosz olaj a Barátság vezetéken. A Mol finomítói Pletser szerint

2027 közepére lesznek alkalmasak arra, hogy tengeri kőolajjal is maximális kapacitáson működjenek, így ilyen szempontból beleférhet a cég az egyéves határidőbe.

A kérdés az, hogy hogyan jut el Magyarországra a szükséges mennyiségű tengeri kőolaj. A Barátság vezeték egyetlen alternatívája a Horvátországból érkező Adria- vagy Janaf-vezeték, amely tengeri kőolajat szállít az országba, a Mol és a fenntartó Janaf között azonban véleménykülönbség van a tekintetben, hogy ezen a vezetéken keresztül megoldható-e az ország teljes keresletének ellátása.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten kerek perec azt mondta, hogy az Adria-vezetékről nem oldható meg a magyar olajellátás. A Mol vezetői néha ennél optimistábban nyilatkoznak a lehetőségekről, bár miközben Szijjártó és Orbán épp Washingtonba repült, a Mol és a Janaf ismét egymásnak esett, miután a horvát cég nem tudott időre leszállítani a cég pozsonyi finomítójába egy 58 ezer tonnás szállítmányt. (A Mol–Janaf-viszályról a szankciók miatt kialakult szerbiai helyzetet elemző cikkünkben írtunk részletesen.) Ahogy viszont az például a Téma legutóbbi adásában is elhangzott,

az Adria-vezeték teljesítményéről szóló vita nagyrészt elméleti,

mert sosem próbáltak a felek annyi olajat szállítani a vezetéken, hogy az felváltsa az orosz forrásokat, és hogy képes-e, az akkor derülne ki, ha megpróbálnák.

Pletser Tamás szerint technikailag valószínűleg megoldható lenne, a vita inkább arról szól, hogy jobb lenne ehhez még egy vezetéket építeni az Adria egy szakaszán, vagy a jelenlegi infrastruktúrával is megoldható-e a szükséges mennyiség szállítása.

Ahhoz viszont, hogy ez a helyzet rendeződjön, és a Mol és a Janaf megállapodhasson egy hosszú távú szerződésről, először is politikai akarat kellene a magyar kormány részéről, majd pedig egy magyar–horvát politikai megállapodásra lenne szükség.

Horvátország mindenesetre kulcsszereplő az energiapiacon Magyarország számára, mert a Adria-vezeték mellett LNG-terminálja is van, így az orosz földgáz felváltásában is fontosabb szerepet kaphat. Ahogy viszont a Téma podcastban Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, a magyar–horvát viszonyban sok kényes témát rendezni kellene, például a Mol és az INA vitáit, amelyek miatt nemzetközi körözés is érvényben volt Hernádi Zsolttal szemben.

A nagy kérdés Pletser Tamás szerint nem is az, hogy mennyi időre kapott haladékot Trumptól Orbán, hanem hogy Trump betartaná-e az alkut, ha más politikai szempontok fontosabbá válnak.

Ha például megváltozik a helyzet az ukrán fronton, az amerikai kormány és személyesen Donald Trump számára sokkal fontosabb lehet az, hogy növelje a nyomást Putyinon, mint az, hogy mit ígért Orbán Viktornak. Éppen ezért komoly politikai kockázattal is jár az Orbán–Trump-megállapodás.

A szankciós felmentésért cserébe a magyar kormány több dolgot is vállalt, például hogy amerikai fűtőelemeket vásárol Paks II. reaktoraiba, és hogy amerikai LNG-t, vagyis cseppfolyósított földgázt vesz. Pontos megállapodás még nincs, a Bloomberg viszont a tárgyalások után arról írt, hogy a magyar kormány öt év alatt kétmilliárd köbméter, vagyis évente 0,4 milliárd köbméter földgáz vásárlására tett ígéretet. Pletser Tamás szerint

mivel a magyar földgázfelhasználás évi 8,5 milliárd köbméter körül alakul, ez az amerikai deal nem nyomna sokat a latban.

A magyar kormány korábban a Shell-lel és a francia ENGIE vállalattal is ugyanekkora vásárlásról szóló szerződést kötött. A három forrás együttesen is csak a magyar földgázkereslet 15 százalékát fedné le, így az ellátás többsége továbbra is a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján jönne a Török Áramlat vezetéken. Ez a szerződés 2036-ig tart, a feltételeit ötévente, legközelebb jövőre lehetne felülvizsgálni. Teljesen megszakítani viszont jogi következmények nélkül csak akkor lehetne, ha valamilyen szankció lehetetlenítené el, hogy az MVM betartsa a Gazprommal kötött szerződését.

Az orosz földgáz felváltásához tehát a most belengetett amerikai megállapodás, ami egyelőre inkább egy szándéknyilatkozat, nem elégséges. A földgáz felváltására egyelőre nincs olyan amerikai nyomás ugyan, mint az olajéra, a szankciók legalábbis a földgázra nem vonatkoznak.

Az EU-val viszont még lesznek csörtéi a magyar kormánynak ezen a téren. Ahogy viszont a Téma adásában is szóba került, földgáz behozatalára sokkal több alternatív útvonal áll rendelkezésre, mert Szlovéniát leszámítva minden szomszédos országgal van gázvezetéke Magyarországnak. Így aztán a magyar kormánynak nehéz lenne amellett érvelnie, hogy nem képes betartani az uniós szinten 2028-ra tervezett teljes leválást.