A piaci várakozásoknak megfelelően tartotta a magyar államadósság besorolását az S&P hitelminősítő magyar idő szerint péntek este kiadott minősítésében. A Wall Street-i hitelminősítő cégnél eddig BBB- besorolásban voltak a magyar állampapírok, negatív kilátással, ami az utolsó, még befektetésre ajánlott kategória. Ha ezen rontott volna a cég, akkor Magyarország a befektetésre nem ajánlott, köznapi megfogalmazásban bóvli kategóriába került volna, ami komoly hatással lehetett volna a forint árfolyamára, a magyar monetáris és költségvetési politikára, így a jövő évi választásokra is.
Az S&P nem publikált külön értékelést Magyarországról, csak jelezte, hogy nem változtat a besoroláson és a kilátáson. A hitelminősítő legutóbb 2024 novemberében közölt részletes elemzést a magyar gazdaságról, amikor a minősítés kilátását negatívra rontotta. Akkori előrejelzésükben 2025-ben 1,5, 2026-ban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak – az idei növekedés ettől elmaradhat, a jövő évi az elemzői konszenzus szerint viszont jobb lehet.
A gazdasági elemzők többsége nem számított arra, hogy az S&P leminősíti a magyar államadósság besorolását, ami mögött gazdasági és politikai okok is voltak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint azért sem számítottak sokan a leminősítésre, mert az S&P a legutóbbi, júniusi minősítésénél helyezte negatív kilátásba a magyar hitelbesorolást, azóta pedig nem romlott jelentősen a magyar makrogazdasági helyzet: a növekedési számok ugyan nem javultak, de az infláció javuló tendenciát mutat, részben a forint erősödésének hála, amit a Magyar Nemzeti Bank határozott kommunikációja is segít.
Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója is azt nyilatkozta a Telexnek még a minősítés előtt, hogy a makromutatók nem romlottak olyan mértékben, ami miatt a kilátás rontására lehetett volna számítani. Igaz, a kormány a választási kampányban már több olyan lépést is hozott, ami terheli majd a költségvetést, ilyen például a többgyermekes anyák szja-mentessége vagy a 3 százalékos lakásvásárlási és kisvállalati likviditási hitel. Ezek viszont nem idén, hanem majd a következő években növelik a költségvetés hiányát.
Ráadásul Móricz Dániel szerint a költségvetési politikában lehet mozgástér, tavaly ugyanis a kormány nagy szigorítást hajtott végre, aminek következtében lényegében az elsődleges hiány lényegében eltűnt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hitelminősítők nem tesznek majd fel kérdéseket a jövőben a kormánynak azzal kapcsolatban, hogy a gyenge növekedési számok mellett milyen kiadáscsökkentő intézkedésekkel tervezi majd ellensúlyozni a választási ígéretek okozta hiányt.
Ami a makroszámokat illeti, máshogy látta a helyzetet Bod Péter Ákos, aki október elején megjelent írásában, és a Telex kérdésére is azt mondta, véleménye szerint ha a mostani magyar makroszámokat betáplálnák az S&P modelljébe, abból könnyen le lehetne vonni azt a következtetést, hogy a helyzet jelentősen romlott. Kiemelte például, hogy az S&P a júniusi, negatív kilátásba helyezett minősítésekor azzal számolt, hogy a magyar GDP 2025-ben 1,5 százalékkal lesz képes bővülni, ehhez képest most inkább 0,5 százalék tűnik reálisnak, miközben a költségvetési hiány 3,5 százalék helyett inkább 5 százalék körül lesz az évben. Ráadásul a hasonló besorolású országokhoz (Bulgáriához, Kazahsztánhoz, Peruhoz, a Fülöp-szigetekhez, Uruguayhoz és Indonéziához) képest a magyar növekedés gyenge, az infláció és az államadósság pedig nagy. És bár előnyünk a legtöbb felsorolt országhoz képest, hogy az EU tagjai vagyunk, az uniós források beérkezésének esélye nem nőtt a legutóbbi minősítés óta.
Mindezek alapján Bod Péter Ákos szerint a makrohelyzet most rosszabbul néz ki, mint a nyár elején nézett. A minősítésről viszont nem a modellbe adatokat tápláló elemzők, hanem az S&P board dönt, amely más tényezőket is figyelembe vehet. Például azt, hogy fél év múlva választások lesznek az országban.
A Telex által megkérdezett közgazdászok azért sem vártak leminősítést, mert valószínűnek tartották, hogy az S&P döntéshozói inkább megvárják az ilyen döntésekkel az áprilisi választást. Egyrészt azért, mert nincs jó optikája annak, ha úgy tűnik, egy-egy döntéssel egy piaci cég befolyásolni akarná a kampányt, másrészt mert gondolkodhatnak úgy, hogy a választási kampány egy politikailag bizonytalan időszak, így a biztosabb minősítéshez érdemesebb kivárni, hogy a választások után megalakuló új kormány milyen döntéseket hoz. Éppen ezért nem is szoktak nagyon választások előtt jelentősen változtatni a besorolásokon a minősítőcégek.
Idén még a Moody's és a Fitch Ratings is kiad minősítést a magyar államadósságra, ezeknél a cégeknél viszont még egy esetleges leminősítés esetén sem kerülne befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába a magyar államadósság. Németh Dávid nem tartja igazán valószínűnek, hogy ez a két cég rontana a besoroláson, bár a november végén döntést hozó Moody's esetében megrezeghet a léc: ennél a hitelminősítőnél egy éve kapott negatív kilátást a magyar besorolás, azóta pedig a költségvetési hiány magasabb lett, az államadósság nőtt, a növekedés továbbra is lassú, a várakozások romlanak.
Ennek ellenére a K&H elemzője 60-70 százalékra teszi annak valószínűségét, hogy a Moody's tartja a most is érvényes Baa2 besorolást, ami két lépéssel a bóvliba minősítés fölött van, a Fitchnél pedig még kevesebb esélyt lát a minősítés rontására. Egy egy minősítő döntése persze hatással lesz az erről később döntő cégekre is. Az Equilor senior elemzője, Varga Zoltán ennél pesszimistábban látja a helyzetet, egy szeptember végén tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, 60-70 százalékra tenné annak a valószínűségét, hogy a Moody's és a Fitch is ront majd a magyar adósság besorolásán.
