Egy devizahiteles család első fokon pert nyert az UniCredittel szemben: 40 millió forintot kaphatnak vissza
Első fokon pert nyert egy gyulai család a devizahitelük ügyében az UniCredit Bankkal szemben – írja a 24.hu. Az ítélet nem jogerős, de ha az lesz, akkor a banknak 40,7 millió forintot kell majd visszafizetnie.
A család még 2007-ben vett fel 20,5 millió forintnyi devizahitelt az UniCredittől. Miután az deviza árfolyama elszállt, a törlesztőjük az eredetinél jóval magasabb lett, és mostanra összesen 61,2 millió forintot fizettek vissza a banknak.
A család a perben arra hivatkozott, hogy a hitel felvételekor hiányos és tisztességtelen tájékoztatást kaptak a hitel árfolyamkockázatáról. Ezt az eljárásban elvileg a banknak kell bizonyítania, és a hasonló esetek többségében ez sikerülni is szokott, a mostaniban azonban a bíróság szerint az UniCreditnek ez nem sikerült.
A bíróság az eljárás során tanúként a bank ügyintézőit is beidézte, ám ők sem a 18 évvel ezelőtti szerződéskötés körülményeire, sem az adósokra nem emlékeztek. Az ítélet szerint ezért ők nem tanúskodhattak arról, hogy a szerződéskötés során milyen tájékoztatás hangzott el.
Az adósokat képviselő Bihari Krisztina ügyvéd szerint a bíróság ebben az esetben azért nem fogadta el az UniCredit tájékoztatásról szóló érvelését, mert az az árfolyamkockázati nyilatkozat, amelyet aláírattattak az adósokkal, elbagatellizálta az árfolyamváltozással járó kockázatot. Az UniCredit emellett nem küldte ki előre a tájékoztatást, és azt a szerződéskötés napján írattatta alá az ügyfeleivel.
A bíróság így nem látta bizonyítottnak, hogy a bank megfelelő tájékoztatást adott az adósoknak, és az eredeti állapot helyreállítását rendelte el. Eszerint az adósoknak az eredetileg folyósított összegen felül minden visszajár – ami ebben az esetben a 61,2 millió forint kétharmada, 40,7 millió forint.
Az Európai Unió Bírósága idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy szintén 2007-re visszanyúló magyarországi devizahiteles ügyben. Abban az adósok szintén nem kaptak megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatást a banktól, az EUB pedig arra jutott, hogy az ilyen esetekben az eredetileg folyósított összeg felett minden visszajár.
Fontos azonban tudni, hogy ez csak olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a bank nem tudja bizonyítani, hogy megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket az árfolyamkockázatról. A magyar bírósági gyakorlat szerint a legtöbb ügyben a bankoknak ez sikerülni szokott, így ezeket a pereket az adósok jellemzően elveszítik.
Az EUB után a magyar Kúria egy jogegységi határozatban írta elő, hogyan alkalmazzák a magyar bíróságok az uniós bíróság döntését. Erről itt írtunk bővebben.
