OKSZ: Az inflációs adat is bizonyítja, hogy semmi nem indokolja az árrésstop fenntartását

„Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan” – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ közleményével a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi inflációs adatára reagál, amely szerint augusztusban is 4,3 százalékos volt az éves alapon számított infláció, a fogyasztói árak, beleértve az élelmiszerárakat is, júliushoz képest pedig lényegében nem, vagy csak alig változtak.

A Kereskedelmi Szövetség azt írja, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, így szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. „Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.” A KSH adatai szerint júliushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan nem változott, egyes termékek ára, így a felvágottaké, vajé, baromfié 1 százalék körül emelkedett, más termékek, így a burgonya, a liszt, a sertéshús és a tojás ára mérséklődött.

Az OKSZ szerint az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. „A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek.”

A szövetség szerint mindeközben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszerlánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest.

„Erre a ‘szilárd alapra’ terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széles körű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani.”

„Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot” – írja az OKSZ. A szövetség az árrésstop meghosszabbításakor is arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedés elbocsátásokhoz és boltbezárásokhoz vezethet.