Annyit osztogat a választás előtt a kormány, hogy szét fog csúszni az idei és a jövő évi költségvetés
A kormány a választások előtti osztogatással próbálja élénkíteni a gazdaságot és növelni népszerűségét, azonban ez a fiskális fegyelem rovására megy, és komoly pénzügyi kockázatokat hordoz a jövőre nézve – derül ki a Portfolio összesítéséből, amiben gazdasági elemzők egyre borúlátóbb 2025-ös várakozásain keresztül veszik végig, mi várható a kormány frissített idei makrogazdasági előrejelzésében.
A kormány eddig 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2025-re, ami az elemzők szerint túl optimista, reálisabbnak tűnik az 1 százalék körüli bővülés, a Magyar Nemzeti Bank pedig 0,8 százalékot vár. A tovább romló idei GDP-növekedésnek több negatív következménye is lehet. A 2025-re tervezett 3,7 százalékos deficitcél tarthatatlanná vált, egyes elemzések szerint 4,8 százalékig is emelkedhet, valamint gyenge bázisra épül a 2026-os költségvetés, így az is bizonytalanabb lesz.
Emiatt a kormány cselekvési kényszerben van és gazdaságélénkítő intézkedéseket hoz, mint például a 3 százalékos kedvezményes lakáshitel, aminek a hatását a lakosság gyorsan megérzi. Emellett a kormány átcsoportosítja a jövő évi költségvetés egy részét is, például az úgynevezett védelmi tartalékból gazdaságfejlesztési keret lesz, ezen keresztül pedig többletkiadást hajt végre a kormány 2026-ban.
Több olyan intézkedésről is döntött idén a kormány, amik nem szerepeltek eredetileg az idei költségvetésben és amik azt mutatják, megkezdődött a választások előtti osztogatás. Ide tartozik a már említett 3 százalékos lakáshitel, a nyugdíjasoknak osztani tervezett 30 ezres élelmiszer-utalvány vagy a területi közigazgatást érintő béremelések.
A hazai gazdasági elemzők borúlátóbbak Magyarország költségvetési helyzetével kapcsolatban. Többen, köztük az ING, a Raiffeisen, az MNB és az OTP, arra számítanak, hogy a kormány nem fogja tudni tartani az idei és a jövő évi hiánycélokat.
A 2025-re kitűzött 3,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány helyett például akár 4,4–5,5 százalék is lehet a tényleges hiány.
Bár a kormány a korábbi évek magas hiányát 2024-re némileg csökkentette (4,9 százalékra), az elemzők szerint az újabb gazdaságélénkítő intézkedések, valamint a 2026-os választások előtti költekezés miatt a hiány könnyen ismét emelkedhet. Az OTP szerint például 2025-ben már 5,2 százalékra nőhet a deficit.
A költségvetés egyensúlyát jelenleg segíti a növekvő áfabevétel és néhány nagy állami cég, például a Budapest Airport osztalékbefizetése, de ez nem lesz elég a stabilitás megőrzéséhez, ha a kormány tovább lazít a fiskális politikán.
Az elemzők arra figyelmeztetnek: a kormány jelenlegi stratégiája, miszerint inkább költekezéssel próbálja élénkíteni a gazdaságot,
hosszú távon fenntarthatatlan lehet, és komoly árat fizethet érte az ország, például magasabb hitelfelárakat és növekvő adósságterhet.
A kormány által bejelentett 3 százalékos kamatozású hitelprogram várható hatásaival részletesen is foglalkoztunk: az intézkedés ugyan élénkítheti az ingatlanpiacot és az építőipart, ugyanakkor jelentős költségvetési terhet ró az államra, különösen, ha a piaci kamatszint emelkedik. A kereslet növekedése várhatóan felhajtja az ingatlanárakat, különösen a városi, kisebb lakások esetében.
