Egy ábrán látszik, milyen egyenlőtlenek a keresetek Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közli, hogyan alakul a bruttó átlagkereset Magyarországon. Ez azonban, ahogy arra sokan felhívják a figyelmet, csalóka adat, mert elfedi azt, hogy mekkora egyenlőtlenségek vannak fizetés és fizetés között. A Portfolio.hu például nemrég kikérte a KSH-tól a jövedelmi tizedekre lebontott kereseti adatokat, amiből kiderült, hogy a dolgozók 66,5 százalékának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. A GKI kutatóintézet pedig azt számolta ki, hogy a kereseti tizedek között hogyan oszlik meg a teljes keresettömeg, vagyis az összes alkalmazásban álló, teljes és részmunkaidőben dolgozó béréből mennyi esik a legjobban és a legrosszabbul kereső dolgozókra.

Mint a GKI kiszámolta, a teljes állásban dolgozók felső 10 százalékára a keresettömeg a nagyobb része jut, mint az alsó 50 százalékra.

Ahogy az ábrán is látható, a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a legfelső tized a 28,1 százalékát, ami nyolcszoros különbséget jelent. A második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized.

A GKI szerint bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos. „Közgazdasági alapelv, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta. Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak” – írja közleményében a kutatóintézet.

2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de a GKI elemzése alapján nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség. 2024-ben 2023-hoz képest a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal, a legnagyobb keresetűek pedig 166 600 forinttal vihettek haza többet.

Mindezek hatására a felső három kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48 százalékról 2024-re 54 százalékra nőtt.

„Összességében a 2024-es nominális növekmény nagy része a magas keresetűeknél képződött, ahol jellemzően lényegesen magasabb a megtakarítási ráta. Így a kereseti egyenlőtlenségek– számos egyéb kedvezőtlen hatásuk mellett – nagyban fékezik a hazai fogyasztás bővülését is” – írja a GKI.