A kormány több lépéssel is feljebb lökte az élelmiszerárakat az elmúlt négy évben

A hét egyik legnagyobb gazdasági kérdése az volt, hogy miért emelkednek megállíthatatlanul az élelmiszerárak. A kormány gyorsan megtalálta a választ: a nemzetközi kiskereskedelmi láncok túl nagy árréssel dolgoznak, nyerészkednek a vásárlókon, ezért a kormány március 17-től bevezeti az árrésstopot, 10 százalékban maximálja harminc termékkör árrését.

A GKI friss elemzése szerint a kép nem ilyen egyszerű. Az élelmiszerek árát több tényező is befolyásolja, ezek között vannak nemzetközi hatások és vannak hazaik is. Például a kormány több lépése is hozzájárult az élelmiszerek drágulásához, a kiskereskedelmi különadótól a termékdíjrendszer bevezetésén át az árak letörésére kitalált ársapkákig.

Részben ezeknek a kormányzati intézkedéseknek tudható be, hogy 2021 és 2024 között gyorsabban nőtt az élelmiszerek ára, mint 2010 és 2021 között.

2010-től 2021-ig 48-50 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői árindex, valamint az élelmiszerek fogyasztói árindexe, ám 2021-től 2024-ig, négy év alatt majdnem további 56 százalékkal emelkedett az élelmiszeripari árindex, miközben az élelmiszerek árindexe pedig 63 százalékkal. Vagyis az élelmiszeripari és a fogyasztói árindex erősen együtt mozgott, tehát a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert.

A GKI elemzése szerint a 2024-es szétnyílás pedig a kiskereskedelmi különadó emelésének „áldásos” hatása, amit részben az élelmiszereken hoztak be a kiskereskedők.

A termelési láncban egyet hátrébb ugorva kicsit más a helyzet. A termelői árindex, ami azt mutatja, hogy mennyivel drágábban vagy olcsóbban adják el a magyar mezőgazdasági termelők áruikat, sokkal ingadozóbb volt a másik kettőhöz képest. Ezt nyilván befolyásolja az időjárás okozta nagyobb bizonytalanság, ám az is fontos tényező, hogy kis arányú a hazai mezőgazdasági nyers termékek súlya a teljes lakossági fogyasztásban, részben azért is, mert a lakosság által megvett élelmiszerek egy része külföldről származik.

Milyen hazai hatások hajtották az élelmiszeripari és az élelmiszerárak növekedését? A fontosabb hatások közé tartozik

• a mezőgazdasági termelői árak emelkedése;
• az energiaárak megugrása és az, hogy a hazai termelők kb. 20-30 százalékkal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik;
• a hatósági díjak emelkedése;
• a csomagolóanyagok és az üzemanyagok 90 százalékos költségnövekedése (amit a termékdíjak – ERP – növekedése is táplált);
• a bérköltségek emelkedése;
• az élelmiszer-kiskereskedelem túlnyomóan nagy részét lebonyolító nagy nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó;
• a raktározás drágulása;
• és az, hogy a gyengébb forint-euró árfolyam miatt az importált élelmiszerek is többe kerülnek.

Ha megnézzük, hogy 2023-ban az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok mekkora mozgástérrel működtek, látható, hogy

a kiskereskedők átlagosan 15,6 százalékos árréssel dolgoztak, ami még nem a profit.

Ebből az árréstömegből kell fedezniük a személy jellegű kiadásokat, ami az árrés kétharmadát tette ki; az amortizációt, ami további 10 százalékot ért el; illetve az egyéb működési költségeket (szállítás, marketing és reklámtevékenység stb.). Mindezek alapján az élelmiszerárak emelkedése több összetett, hazai és nemzetközi tényező együttes hatásának eredménye – írja a KSH.