Kínában képzik a szegedi BYD-gyár leendő dolgozóit

„Kilóra megveszitek a munkaerőpiacot” – mondták Szmrtyka Viktóriának, a BYD Auto Hungary HR menedzserének a szegedi József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartott csütörtöki HR Feszten.

A Tehetségek és technológia: a BYD Auto Hungary missziója című panelbeszélgetésen Göltl Viktor, a WHC munkaközvetítő cég ügyvezetője arról kérdezte a HR szakembert, hogy kell-e aggódnia más cégek HR-osztályainak a kínai autógyár érkezése miatt. „A piac fölött fogtok fizetni, az összes szakképző centrummal leszerződtök, az egyetem és a város mögöttetek áll. Szeged idei költségvetése 96 milliárd forint, és a BYD behoz egy 4 milliárd eurós beruházást” – sorolta Göltl a helyi HR-vezetők aggodalmát fokozó tényezőket.

„Elkerülhetetlen a verseny. Csak azt remélem, hogy ez egy egészséges verseny lesz, és én biztosan azon fogok dolgozni, hogy a szegedi és környéki lakosság előnyére váljon” – válaszolta Szmrtyka Viktória a felvetésre.

A HR menedzsert arról is kérdezték, hogy lesz-e Szegeden valamilyen innovatív megoldás, vagy a már megszerzett és máshol is alkalmazott tudást hozzák a városba. „Én erről az utóbbiról tudok. Olyan technológia lesz, ami már Thaiföldön és Brazíliában is jól működik” – mondta a cég HR-ese.

A szegedi gyárba sokféle pozícióban fognak keresni embereket. Jelenleg a mérnököket veszik fel, az év vége felé folytatnák a fizikai munkavállalókkal. Elsősorban Szegedről és környékéről fogadnának munkaerőt, de messzebbről, akár a határon kívülről is. Ezeket a folyamatokat segíteni fogják a helyi szakképzési centrummal, valamint a szegedi egyetemmel kötött megállapodások, amelyek letárgyalása az elkövetkezendő két–három hónap feladata lesz.

Szmrtyka úgy látja, hogy nyitottak az emberek a cégre. „Sok ezer önéletrajz érkezett be hozzánk” – mondta. Arról beszélt, hogy már több mint 100 munkavállalót vettek fel. „Ezek a kollégák 2–3 hónapig Kínában vannak és kint tanulják meg például a nagyon speciális festési vagy összeszerelési folyamatokat. Már van olyan hegesztő kollégánk is, aki a robothegesztést tanulja” – részletezte.

Szerinte, mivel a BYD-nak még nincsen autógyára Magyarországon, olyan, mintha egy startupot kellene a nulláról felépíteni, ráadásul közben érték őket kultúrsokkok is.

„Meg kell tanulni, hogy a kínai kollégák hogy gondolkodnak, milyen jogszabályi környezetből jönnek.”

A magyar szabályozással szemben Kínában szigorúbb a munkakultúra, például egy felnőtt munkavállalónak éves szinten az ünnepnapokon túl öt szabadnapja van. „A kínai kollégák végtelenül nyitottak, és hálásak azért, hogy edukáljuk őket nap mint nap, elmagyarázzuk a munka törvénykönyvének minden kis részletét.”

Pozitívumnak tekinti a kínai kultúrában, hogy díjazzák az egyéni teljesítményt. A teljesítményen alapuló juttatásokat a szegedi gyárban is alkalmazni fogják, így szerinte a BYD „egyértelműen egy közép- és afölötti kategóriát fog biztosítani” a fizetések terén.

A témában a Szegeder is érdeklődött a cég HR-osztályánál korábban, miután tavaly novemberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentése alapján körbejárta az országos sajtót, hogy a szegedi BYD-gyárban 1,8–2 ezer eurós, tehát nagyjából 500 ezer forintos nettó átlagbérekre lehet számítani.

A BYD akkor konkrét adatokat nem közölt, de válaszuk alapján az alapbéreken felül különböző juttatásokat kínálnak majd. „Teljes körű juttatási csomagot kínálunk, amely magában foglalja besorolási alapbéreinket, valamint számos további juttatást, amelyek a dolgozóink jólétét és szakmai fejlődését támogatják. Célunk, hogy valamennyi munkavállalónk számára lehetővé tegyük a szakmai fejlődést és a hosszú távú karrierépítést” – írta a Szegedernek a kínai cég magyar HR vezetősége.

Hozzátették, a fizetések arányban állnak a munkavállalók szakmai értékeivel és hozzájárulásával. Az adott pozíció mellett tehát például a szaktudástól, végzettségektől, valamint a teljesítménytől is függhet a fizetésük. A BYD bérezési rendszere is a multinacionális cégekben elterjedt bérmátrixon alapul, és „összhangban áll a piaci trendekkel, valamint a régióra jellemző színvonallal”.

Botka László polgármester február elején még csak év végi indulást említett a gyárral kapcsolatban, de mint nemrég kiderült, már októberben megkezdheti a termelést. A legfrissebb tervek szerint Magyarországon négy modell készül majd: a Dolphinnal és az Atto 3-mal kezdik, majd a nemrég bemutatott Atto 2 és az áprilisban érkező olcsó kisautó, a Seagull/Dolphin Mini készül majd Szegeden az európai piacra, amivel elkerülhetik az európai vámokat. Az is kiderült, hogy a következő hónapokban ezres létszámban érkeznek majd Szegedre kínai munkások az új üzemcsarnokok felépítése miatt, és számukra átmeneti munkásszállás épül.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.