A légi közlekedés, a szemétszállítás és a posta is leáll a tiltakozások alatt Brüsszelben
Széles körű sztrájkot és tüntetéssorozatot szervez a három legnagyobb belgiumi szakszervezet az új kormány tervezett szociálpolitikai intézkedései miatt – írja a Brussels Times. Az elmúlt hónapokban számos tiltakozás zajlott Belgiumban, a csütörtökre tervezett eseményt a korábbiaknál nagyobbra tervezik.
Nyolc hónap után megalakult az új szövetségi kormány Belgiumban, amely megszüntetné a fizetések inflációkövető igazítását, amely legalább évente történő korrekcióval segíti megőrizni a fizetések vásárlóértékét. Belgiumban jelenleg törvény kötelezi a munkáltatókat arra, hogy a dolgozók béreit az inflációhoz igazítsák, elkerülve ezzel a reálbércsökkenést.
Ezt a kötelezettséget szüntetné meg az új kormány, hogy csökkentsék a kiadásokat. Először kiszivárgott információk, majd konkrét tervek miatt kezdek sokan aggódni a kormány szándékai miatt, amelyek egy jobboldali gazdaságpolitikai fordulatot sejttettek. Az új miniszterelnök Bart De Wever szerint a következő 10 évet a költségvetés stabilizálására kell fordítani, hogy csökkentsék az államadósságot.
Ennek híre nagy felháborodást keltett, a Munkáspárt mellett a szakszervezetek is ellenezték az indexálás hatályon kívül helyezését. Az ország három fő szakszervezete – a szocialista, liberális és kereszténydemokrata – együtt szervezett széles körű sztrájkot a kormány tervezett intézkedése ellen. Számos más szolgáltatás leállhat csütörtökön, többek között a posta és a szemétszállítás is, de Brüsszel repülőtereiről sem indulnak majd gépek egész nap.
„Nagy részvételre számítunk. A szakszervezetek minden tagot felszólítanak, hogy vonuljanak az utcára” – mondta a flamand vasúti szakszervezet elnöke. Január 13-án 30 ezren tüntettek Brüsszel utcáin, a szakszervezetek most ennek a létszámnak a dupláját szeretnék elérni. A jövőben további tüntetéseket terveznek.
Először januárban merült fel az automatikus bérigazítás esetleges eltörlése. Mivel növekvő infláció esetén a mechanizmus nagyobb terheket ró a cégekre, ez csökkenti azok versenyképességét. Az eltörés ellen szól azonban az az érv, hogy a munkavállalók megélhetési költségei nőnének meg a kötelezettség nélkül.
A jelenlegi rendszer szerint évente akár többször is meghatározhatják az átlagos infláció mértékét, amelyhez a béreket igazítani kell. Vannak, akik eltörlés helyett inkább azt rögzítenék, hogy a közalkalmazottak számára évente csak egyszer, január 1-jén történjen indexálás, amikor a béreket kiigazítják, a magánszektorban sok helyen ez jelenleg is így történik.
