Mészáros Lőrinc vasúti cége kipróbálta, milyen, amikor a piacról kell munkát szerezni. Nem sikerült jól
2025. január 30. – 08:28
Két évvel a megalapítása után visszavonulót fúj, megszabadul mozdonyai többségétől és feladja tevékenysége egy részét Mészáros Lőrinc vasúti fuvarozással foglalkozó cége, a V-Híd Cargo. Erről egy belső levélre hivatkozva először az uuuuu.hu vasúti szakportál számolt be, a fejleményeket a Telexnek máshonnan is megerősítették, miközben a V-Híd a nekünk küldött válaszában nem cáfol, csak ködösít.
V-ge van, kicsi: nem lett nagy a V-Híd Cargo címmel jelentetett meg szombaton cikket Mészáros Lőrinc vasúti logisztikai cégéről az uuuuu.hu. A vasúti portál egy a cikk megjelenése előtt egy nappal a V-Híd Cargo dolgozóinak kiküldött céges levelet ismertet, amely szerint a vállalat a jövőben „csak saját építési tevékenységeket tartana meg”. Ez a lap következtetése szerint azt jelenti, hogy gyakorlatilag kivonulnának a vasúti fuvarozás piaci részéből, és csak a V-Híd Csoport többi részének dolgoznának.
A levél így vezeti fel a változásokat: „Az elmúlt időszakban a cég működését új alapokra kellett helyeznünk, mert az eddigi üzleti modell – amely széleskörű tevékenységre, nagy eszközállományra [azaz bérelt és saját tulajdonú teherkocsikra – a szerk.] és bérelt gépekre [azaz mozdonyokra] épült – súlyos nehézséget okozott. Az eszközállomány csökkentése a vállalat méretének redukálása, csökkentése elkerülhetetlen. Ezért radikális változtatásokra van szükség.”
Ezután három üzleti változást jelentenek be:
- „Csak a saját építési tevékenységeinket tartjuk meg.
- A feleslegessé vált eszközöket eladjuk, bérelt gépeket visszaadjuk.
- Költségeket jelentősen csökkentünk.”
Vagyis a V-Híd Cargónál valami nagyon nem jött össze, és most igyekeznek teljesen új alapokra helyezni a működésüket. Egy forrásunk szerint a V-Híd Cargo „az elmúlt két évben úgy viselkedett, mint az elefánt a porcelánboltban”, és nagyon sok piaci szereplővel megromlott a viszonya, miközben nem tudott érdemi piaci megrendelésekhez jutni.
Először maguknak szállítottak, aztán elkezdtek volna másnak is
A levelet megszellőztető cikk szerint a „V-Híd Cargo 2022 őszén nagy lendülettel lépett a piacra, hogy a zsírosnak tűnő vasúti árufuvarozás tortájából is kihasítsa a maga szeletét. Ezen a piacon viszont kiélezett verseny zajlik: a folyamatosan romló állapotú infrastruktúra és a növekedő hálózat-hozzáférési és személyzeti költségek miatt a vasúttársaságok szinte minden fuvarért ölre mennek, egy-egy jobban fizető üzletért nem ritkán éveken keresztül egyezkedve a befolyásos külföldi megbízókkal. Hiába az ütőképes bérelt járműflotta, úgy tűnik, a V-Híd ezt a piacot nem tudta leuralni, nem mintha ennek lett volna realitása.”
Egy nekünk nyilatkozó, névtelenséget kérő vasúti szakember szerint a Cargo története még arra az időszakra nyúlik vissza, amikor Mészárosék a V-Híddal az első vasúti közbeszerzéseket megnyerték. A cégben hamar felismerték, hogy a vasútépítéshez szükséges alapanyagok szállítása egy olyan üzlet, ami nagy árbevételt képes termelni. Ezt az üzletet a cégcsoporton belülre akarták szervezni, így elkezdtek mozdonyokat és vasúti kocsikat vásárolni, amelyekkel azután maguknak szállították a töltések kőanyagát, a homokot, kavicsot és a síneket a V-Híd építkezéseire.
Ez jól is működött, a közbeszerzéseken jeleskedő V-Hídnak azonban nem volt annyi építkezése, hogy csak ezekkel folyamatosan munkát adjon a céges tehervonatoknak. Erre találták ki 2022-ben a V-Híd Cargót, amely a cégcsoporton belüli munkák elvégzése mellett elsősorban a piacról élt volna meg.
2023 májusában aztán „A V-Híd Cargo megérkezett!” címmel jelentették be, hogy elindultak, erről szóló közleményük szerint a vállalat célja akkor az volt, hogy „a hazai vasúti teherszállítási szektor meghatározó szereplőjévé váljon”. Közleményük szerint már akkor 17 dízel- és 10 villamosmozdonyuk volt, az uuuuu.hu mostani cikke pedig egy ennél jóval nagyobb flottát mutat be, amely részben saját, részben bérelt mozdonyokból állt.
Egy forrásunk szerint a V-Híd Cargo az anyacég működéséből kiindulva „a legprimitívebb munkára, a sóder, kavics és kövek szállítására” specializálódott, amihez „hulladék minőségű”, sokszor nagyon rossz állapotban lévő, de még így is értékes régi járműveket vásárolt, többek között a MÁV-tól.
Nem volt olyan könnyű, mint közbeszerzéseket megnyerni
Ez az üzleti modell azonban nagyon nem jött be. Egy nekünk nyilatkozó közlekedési szakember szerint a vasúti fuvarozásban a legnagyobb állandó költséget a járművek bérlése és amortizációja teszi ki, a Cargo esetében pedig a régi járművek karbantartása is nagyon sokba került. A kiépített járműparkhoz nem tudtak megfelelő mennyiségű és értékű munkát találni, az üzlet pedig idővel egyre veszteségesebb lett.
Szerinte a V-Híd Cargónál nem számoltak azzal, hogy a magyarországi vasúti teherforgalom 80-85 százalékát nemzetközi fuvarok adják, amelyeket nem olyan könnyű megszerezni, mint a V-Hídnak egy állami közbeszerzést. Ráadásul azzal, hogy a V-Híd Cargo a homok, kavics, kő és egyéb alapanyag szállítására specializálódott, elvágta magát a munka nagy részétől, mivel a nemzetközi forgalomban nagyon kevés ilyen anyagot szállítanak.
Utólag az is üzleti hibának bizonyult, hogy a Cargo flottájának felépítésénél a jelek szerint nem számoltak az EU-s pénzek kifizetésének felfüggesztésével. A V-Hídnak a Budapest–Belgrád és a Szeged–Szabadka vasútvonalak építésén rengeteg anyagot meg kellett mozgatnia, a Cargónál pedig azzal számolhattak, hogy a jövőben még ennél is nagyobb munkákat kapnak majd. Az EU-s pénzek felfüggesztése miatt azonban most nincsenek terítéken ekkora léptékű vasútépítések, Lázár János is inkább a pályafelújításokról beszél, amelyhez sokkal kevesebb anyagra van szükség, mint egy teljesen új pálya kiépítéséhez.
A nekünk nyilatkozó vasúti szakember szerint a V-Híd Cargónak az sem tett jót, hogy az elindulásától fogva nagyon agresszívan lépett fel a versenytársakkal szemben.
Ennek részeként szerinte másfél évre előre, tízezres esetszámban foglaltak le a kőbányák közelében fekvő rakodóhelyeket, amelyekre aztán a forgalmuk csökkenésekor már nem tudnak fuvarokat szerezni. Ezért szerinte van olyan, hogy a V-Híd Cargónak van lefoglalt rakodóhelye, amelyre nincs fuvara, miközben egy másik cégnek lenne fuvara, de azért nem tud szállítani, mert a rakodóhelyet a V-Híd potyára lefoglalta, és nem is engedi át. (Megkérdeztük erről a céget, de nem válaszoltak.)
A forrásunk szerint a V-Híd Cargóra ezért a szakmából sokan mérgesek, többek között a NER-be közvetlenül vagy közvetve bekötött szereplők is. Tiborcz István például a Waberer’s-en keresztül vásárolta be magát a vasúti logisztikába, mára az övék a fontos piaci szereplőnek számító Petrolsped-csoport bő fele és hamarosan a GYSEV Cargo 70 százaléka is, e cégek szintén érdekeltek az építőipari alapanyagok fuvarozásában, így pedig a rakodóhelyek foglalásánál ők is konfliktusba kerültek a V-Híd Cargóval. Végül azonban nem a konfliktusok, hanem a veszteségesség miatt dönthettek arról, hogy részben kivonulnak erről a piacról.
Nem tervezik a teljes kivonulást a fuvarozási piacról
Megkérdeztük az uuuuu.hu cikkével és az ott nyilvánosságra hozott állításokkal kapcsolatban a V-Híd Zrt.-t, ahonnan a levél valódiságát nem cáfolták, de azt írták: „Szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy az Ön kérdéseinek alapjául szolgáló cikk több pontatlanságot, félrevezető és valótlan információt tartalmaz, amelyek hátrányosan érinthetik cégünk piaci megítélését. A kizárólag belső használatra készült tájékoztató félreértelmezett részletei engedély nélkül kerültek nyilvánosságra, amelyek így torz képet adnak a V-Híd Cargo Zrt. működéséről és terveiről. Ez a dokumentum nem volt teljes körű, és nem tükrözte a teljes vállalati stratégiát.”
A V-Híd szerint tehát a cikk pontatlanságokat tartalmaz, és az általuk idézett levél torz képet mutat a cég működéséről. A nekünk küldött részletes válaszukban azonban nem ismertették, hogy a kifogásolt állítások vagy következtetések közül mit tartanak valótlannak, ehelyett azt írták: „A V-Híd cégcsoport az elmúlt években elkötelezetten dolgozott azon, hogy az áruszállítás egyik meghatározó szereplőjévé váljon a piacon. A V-Híd Cargo Zrt. menedzsmentje az elmúlt hetekben áttekintette a vállalat eddig tevékenységét, valamint a cégcsoport előtt álló feladatokat. Ennek eredményeként a cég olyan operatív intézkedéseket mérlegel, amelyek célja a hatékony és biztonságos működés hosszú távú fenntartása.”
Azzal folytatják ezen kívül, hogy: „fontos hangsúlyoznunk, hogy a V-Híd Cargo Zrt. működése stabil, és a vállalat nem tervezi kivonulását az árufuvarozási piacról. […] A V-Híd Cargo Zrt. a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a cégcsoport által elnyert építési projektek támogatására, amelyek meghatározó szerepet töltenek be Magyarország fejlődésében. Az esetleges átalakítások érinthetik a vállalati folyamatokat és az eszközpark optimalizálását, azonban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a változások a munkavállalókra a lehető legkisebb hatást gyakorolják.”
A dolgozóknak kéne fizetniük a járművekben okozott károkat. Vagy nem
Az uuuuu.hu által nyilvánosságra hozott levélnek volt egy másik fele is, amely szerint a V-Híd Cargo a cégen belüli munkakörülményeken is jelentősen rontana. Egészen pontosan azt írják, hogy február 1-jétől a következő változásokat tervezik:
- „A jelenlegi 30%-os bérpótlék megszűnik.
- A túlóra lehetősége a feladatcsökkenés miatt várhatóan megszűnik.
- A felelőtlen munkahelyi magatartás és a szakszerűtlenség miatt számos járműmeghibásodás keletkezett, mely költséges javítást vont maga után. A gépekben keletkező károkat a gépet használó dolgozó lesz köteles viselni. Ezek mérlegelés nélkül a fizetésből levonásra kerülnek.”
Megkérdeztük a céget ezzel kapcsolatban is, amire azt írták: „A sajtóban megjelent állítások, amelyek jelentős változtatásokról, valamint munkavállalóink jogainak hátrányos megváltoztatásáról szólnak, minden alapot nélkülöznek, ezért határozottan visszautasítjuk ezeket: társaságaink mindenkor a vonatkozó jogszabályok, kiemelten a munkavállalók érdekeinek betartásával járnak el.”
Megkérdeztük a céget arról, hogy miért írják, hogy a sajtóban megjelent állítások „minden alapot nélkülöznek”, amikor azok egy céges körlevélen alapulnak, választ azonban nem kaptunk.
