Mindig a fizetések emelkedéséről írnak az újságok, pedig tavaly az év harmadában csökkentek a bérek. Miért?

„Kedves Telex! Rendszeresen lehozzátok a KSH adatai szerinti átlagjövedelmet, és ennek jelentőségét, mediánt és hasonlókat, de se tőletek, sem egyéb médiumtól nem láttam elemzést arra, hogy miért csökkent év közben jelentősen ez a szám nyár óta. A májusi 652 000-től a szeptemberi 627 400-ig minden hónapban csökkenés volt tapasztalható. Kíváncsi lennék az emögött lévő gazdasági okokra, mivel mindig csak az emelkedés van kiemelve” – írta nekünk január elején olvasónk, Sára. A felvetés jogosnak tűnt, hiszen a havi statisztikai adatok közlésénél tényleg azt szoktuk kiemelni, hogy az előző év azonos időszakához képest mennyivel nőttek a fizetések, de azt nem, hogy az előző hónaphoz képest mi volt a változás. És Sárának abban is igaza van, hogy tavaly május és szeptember között valóban hónapról hónapra csökkent az átlagbér Magyarországon.

Amikor ellenőriztük az elmúlt néhány év adatait, azt tapasztaltuk, hogy a fizetések mindig hasonlóan alakulnak: év végén nagyot emelkednek, év elején kicsit bezuhannak, tavasszal megint emelkednek, majd nyártól kora őszig ismét csökkennek. Kisebb-nagyobb eltérésekkel az előző öt évben mindig ugyanez valósult meg.

A november-decemberi csúcs a karácsonyi bónuszok miatt érthető volt, de arról, hogy év közben miért hullámoznak a fizetések, a Telex újságírói között is vita alakult ki. Megkérdeztük tehát a KSH-t, hogy magyarázzák el nekünk, rajtunk keresztül pedig Sárának és a többi olvasónknak is.

Válaszukban azt írták, hogy a keresetek havi fluktuációját számos tényező befolyásolja. „Ezek közül a legfontosabbak az év végi, vagy év közbeni jutalmak, az év eleji béremelések, az előre ütemezett – általában a költségvetési szektort, és nagy számú munkavállalót érintő, sokszor visszamenőleges – béremelések, és kis mértékben a bérpótlékok nagysága, valamint a munkanapok számának és a munkavállalók összetételének változása is.”

Kérdésünkben felvetettük a KSH-nak, hogy a nyári hónapok adatait a mezőgazdasági és vendéglátásban dolgozó idénymunkások húzzák-e le. Mint írják, a havi átlagkeresetet a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra számítják ki és publikálják. „A nyáron megnövekedett számú mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás részben bekerül a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körébe. Ezek száma – bár valóban nő nyáron – alacsony, ezért hatásuk a kereset átlagára elenyésző.”

Az éven belüli hullámzásról azt írták: „A szezonális ingadozásoknak megfelelően, május és szeptember között az átlagkereset az előző hónaphoz képest általában kismértékben csökken. Ennek több oka is van, elsősorban az, hogy a tavaszi magasabb jutalmak – amelyeket általában az előző évi teljesítmény után kapnak a munkavállalók – lecsökkennek, illetve a nyári szabadságolások miatt a túlórapótlékok és műszakpótlékok is alacsonyabbak lehetnek, amely elsősorban az ipar egyes ágait, az oktatást és az egészségügyet érinthetik.”

A KSH egy táblázatot is küldött nekünk a tavalyi adatokról, amit a következő grafikonon ábrázoltunk.

Ehhez azt írták: „Ahogy a mellékelt adatokban is látszik, 2024-ben a május-szeptember közötti időszak átlagkeresetének változására a nem rendszeres kereset (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) csökkenése hatott a legnagyobb mértékben, mivel annak átlaga márciusban volt a legmagasabb, és utána októberig folyamatosan csökkent, a legnagyobb mértékben júliusban és augusztusban. A rendszeres kereset átlaga – amely a pótlékokat is tartalmazza – a tavaszi hónapok átlagához képest alig változott, melynek az is oka lehet, hogy a pótlékok csökkenését kompenzálták az évközi kisebb béremelések.”