Chikán Attila: Magyarország rossz pályán van, ezt bizonyos kormányzati szereplőkön kívül mindenki így gondolja

„Magyarország most eléggé rossz pályán van: nem ahhoz illeszkedünk, és nem úgy, akihez és ahogy a lehetőségeink, adottságaink alapján kellene (…) Elég széles körben közmegegyezés van arról, hogy nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna. Ezt bizonyos kormányzati szereplők nyilatkozatain kívül mindenki így gondolja ebben az országban” – mondta a 444 beszámolója szerint Chikán Attila, a Fidesz egykori gazdasági minisztere a Corvinus Egyetemen csütörtökön egy könyvbemutatón.

Chikán arra reagált, hogy korábban Boda György, a bemutatott tanulmány (Sodródásból feljebb lépés – tudásalapú versenyképesség) egyik szerzője arról beszélt, hogy „a Kádár-korszakot egyértelműen a gazdaság sodródása jellemezte, és az Orbán-kormány 15 évét is úgy fogják megítélni, hogy mennyi volt abból a fejlődés, és mennyi volt a sodródás”. Boda szerint Magyarország a mostani csapdahelyzetéből egy dinamikusan fejlődő tudástársadalom irányába elindulva tud kitörni, ehhez többet kéne fektetni a humántőkébe, a működőtőke-beáramlás önmagában nem elég. A tanulmány keretezése szerint úgy futható be gazdasági fejlődési pálya, ha háromféle kihívást teljesít egy ország: működőtőke behúzása, termelési láncokba való betagozódás és végül magasabb hozzáadott értékű pozíció elérése.

Chikán, az első Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere szerint alapvető szerkezeti problémák vannak a magyar gazdaságban, amikor megakadályozzák, hogy egy akár jó gazdaságpolitikai elképzelést is meg lehessen valósítani. Szerinte a működőtőke bevonzása után nem jól választotta meg a specializációkat a magyar gazdaságirányítás, „a politikai prioritások mindig felülírták a gazdasági”, emellett a türelmetlenség, a gyors sikerre törekvés, és persze a korrupció sem tett jót. A harmadik kihívás megugrása egyértelműen nem sikerült Chikán Attila szerint.

Bőgel György, a CEU egyetemi tanára szerint ugyanakkor nincs is feltétlen törekvés arra, hogy a közepes fejlettség csapdahelyzetéből kimásszon az ország. A gazdaságpolitika következetes, látva, hogy amikor döntési helyzet van, milyen döntések születnek. Olyanok, hogy „menjünk be a közepes fejlettség csapdájába, és maradjunk is ott” – mondta.