2030-ig a cégek 41 százaléka tervez elbocsátásokat, mert az MI is el tudja végezni az alkalmazottak munkáját
2025. január 12. – 08:35
Minden friss innovációnál a legtöbbeket érintő kérdés az, mennyire változtatja meg a társadalmat az elterjedése. Ennek egyik vetülete a munkaerőpiac, amit a technológiai forradalmak általában alaposan megbolygatnak, így az elmúlt pár évben az képezi állandó találgatás tárgyát, hogy a mesterséges intelligencia vajon mit fog csinálni a globális munkaerőigénnyel.
Az optimista tippek szerint összességében nem csökken majd a kereslet az emberi munkára, csak esetleg más területeken lesz majd ránk szükség, a pesszimista szerint viszont súlyos munkanélküliség járhat az MI elterjedése nyomában. Az utópista elgondolásban valóban kevesebb munka lesz, de ez nem gond, mert majd bevezetik az alapjövedelmet az államok, egyszerűen csak több lesz a szabadidőnk. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss Future of Jobs jelentésében egy globális felmérés eredményét hozta nyilvánosságra, eszerint bizony már a következő években jelentős emberimunka-igényt csökkentő hatása lesz az MI-nek bizonyos ágazatokban, más területeken viszont sok új pozíció fog keletkezni.
A kutatásban válaszoló vállalatvezetők 41 százaléka mondta azt, hogy tervei szerint már 2030-ig leépíti a dolgozók egy részét, mivel a mesterséges intelligencia kiváltja őket. A világszerte megkérdezett több száz nagyvállalat 77 százaléka arról is beszámolt a WEF-nek, hogy 2025 és 2030 között át- és továbbképzést tervez meglévő munkavállalóinak, hogy azok jobban tudjanak együtt dolgozni az MI-vel. A dolgozók egy része tehát repülni fog, aki marad, annak viszont könnyen lehet, hogy egy robot lesz a közvetlen munkatársa. A folyamat ráadásul már el is kezdődött, az elmúlt években több technológiai cég, köztük a Dropbox és a Duolingo vezetése is a mesterséges intelligenciára hivatkozott, amikor elbocsátásokat jelentett be.
A jelentésből az is kiolvasható, milyen szakmákban csökken a leggyorsabban a kereslet a munkaerőre, vélhetően már nem függetlenül az automatizációtól. Az egyszerűbb munkákat végző postai, banki alkalmazottak, adminisztratív pozíciókat elfoglalók száma hanyatlik, de ott van a listán a pár évvel ezelőtt még kimondottan piacképes szakmának tűnő grafikus is.
Ezzel párhuzamosan a leginkább magasan képzett emberekre nő az igény az MI- és fintech-szektorban, adatelemzésben, szoftverfejlesztésben, sőt, egyelőre a teherautó-vezetésben, kézbesítésben is sok a nyitott pozíció (az önvezető járművek még nem terjedtek el).
A WEF egyébként összességében inkább derűlátó a folyamatokat illetően, azt írják, a generatív mesterséges intelligencia elsődleges hatása a munkahelyekre az emberi készségek „ember-gép együttműködésen” keresztüli „kiegészítésében” rejlik, nem pedig a teljes helyettesítésben. A 2030-ig zajló folyamatok becsült mérlegéből is az látszik (a jelentés 24. oldalán), hogy összességében több új munka keletkezik, mint ami megszűnik. Más kérdés, hogy mint a fentiekből is kiolvasható, messze nem ugyanolyan készségek szükségesek a következő évek hiányszakmáiban és megszűnő szakmáiban, így azért nehéz elképzelni, hogy ne okozna problémákat a munkaerő MI általi gyors kiváltása.
