Cuki, az egész világ imádja, és 6,5 milliárd dollárt ér – 50 éves lett Hello Kitty
2024. december 15. – 09:43
Novemberben volt 50 éve, hogy Hello Kitty debütált, az akkor 24 éves japán illusztrátor, Simizu Joko 1974-ben vetette papírra a figurát. Hello Kitty első megjelenése egy apró vinil (műanyag) pénztárca volt, és pillanatokon belül nemzeti szenzáció lett. A cicaforma azóta sem veszített a népszerűségéből, sem kulturális, sem üzleti értelemben. Sőt, a Bloomberg szerint Hello Kitty ma többet ér, mint valaha, nagyjából 6,5 milliárd dollárt, a TitleMax nevű pénzügyi szolgáltató becslése alapján pedig a világ egyik legtöbb bevételt hozó médiafranchise-a.
Hello Kitty egy japán szórakoztatóipari cég, az évi négymilliárd dollár árbevételű Sanrio tulajdonában van, ennél a cégnél dolgozott Simizu Joko, amikor először megrajzolta a karaktert. A cég a tartalomlicencelés egyik korai úttörőjének számít, Hello Kittyt a Pez-cukorkáktól kezdve Nike-cipőkön át Gucci-cuccokig gyakorlatilag mindenre rátette az elmúlt években. Ma már vannak tematikus, Hello Kitty-s kávézók, éttermek, vidámparkok, arra is volt példa, hogy a figura a japán kormány hivatalos, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló videójában is megjelent,
Mint minden nagyobb brandet, ma már Hello Kittyt is koppintják, úgyhogy a Sanrio által kiadott termékek mellett Hello Kitty az elmúlt években megjelent többek között óvszereken, sőt, az Economist cikke szerint gépfegyvereken is. Hello Kittyt a hírességek is szeretik, szerepelt már Paris Hilton (gyémántokkal kirakott) táskáján, Katy Perry fűzőjén és Lady Gaga ruháján is.
A figura a kezdeti sikerek után a nyolcvanas években veszített a népszerűségéből, a Sanrio ezután alakította át úgy a stratégiáját, hogy a felnőtteket is megszólítsa vele.
Hello Kitty vonzerejét az egyszerűsége adja.
A népszerűségét legtöbbször a kifejezéstelen, száj nélküli arccal magyarázzák, ami miatt rajongók könnyen azonosulni tudnak a figurával, hiszen szinte bármilyen érzelmet rá lehet vetíteni. Az egyszerűség ráadásul időtállónak is bizonyult az elmúlt évtizedekben, más, globálisan népszerű figurákkal, például Mickey egérrel ellentétben Hello Kitty kinézetét egyszer sem kellett frissíteni. A karakter az ezredforduló környékén vált globálissá, azzal párhuzamosan, hogy a japán kultúra is egyre népszerűbbé vált külföldön.
Az Economist cikke szerint Hello Kitty a cuki dolgok iránti globális őrület egyik fő jelképe. Japánban a kawaii néven futó jelenség már a 17. században is ismert volt, ekkor kezdtek el a művészek miniatűröket és állatos festményeket csinálni (bár Hello Kitty a név, a bajusz és a fülek ellenére állítólag eredetileg nem macska, hanem egy Londonban élő kislány). Olyanok is vannak, akik szerint Hello Kitty azért futott be ekkora karriert, mert jókor érkezett: a második világháború utáni Japánban a figura leváltotta a háborús ikonokat, megfelelő popkulturális eszköz volt a figyelem elterelésére, a közhangulat oldására.
Az elterjedését segítette az is, hogy a világháború után a nők Japánban is egyre nagyobb arányban kezdtek el dolgozni. Hello Kitty még a kilencvenes évek gazdasági stagnálása idején is tündökölni tudott, Christine Yano antropológus, aki a figuráról könyvet is írt, azt mondja, vélhetően azért, mert az emberek rossz (köz)hangulatban is szeretik maguk mellett tudni a komfortos, kedves figurákat.
