Az elmúlt három évben rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy „újra” megindulhat az aranybányászat a Börzsönyben: a projekt kezdeményezője egy Varga István nevű mérnök, közgazdász, aki rendszeresen tesz bejelentéseket a sajtóban arról, hogy hol tart éppen a terve. Varga szerint kutatások igazolják, hogy a hegység a világon egyedülálló mértékű aranyat rejthet, amit, ha kitermelnénk, könnyedén tudnánk törleszteni a teljes magyar államadósságot. Az üzletember története nemcsak az irreális mennyiségű arany miatt nehezen hihető, hanem azért is, mert tele van ellenőrizhetetlen részletekkel, összeesküvés-elméletbe kívánkozó kijelentésekkel, regénybe illő véletlenekkel és – elmondása szerint – legalább két gyilkossággal.
Ugyanakkor a börzsönyi aranybánya álmát szőnyeg alá söpörni sem lehet: Varga rendszeresen keresi fel a jegybankot, az illetékes minisztériumokat, sőt Orbán Viktort is, kommunikál a sajtóval, üzleti tervet készít, részvénykibocsátást tervez, és a tervbe olyannyira beleélte magát, hogy nemrég a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is kénytelenek voltak állásfoglalást kiadni a börzsönyi aranybánya ötletéről. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mire alapozza Varga az egész aranybányászat ötletét, hogy mi lenne pontosan a terve, mit szólnak mindehhez a geológusok, és hogy jönnek ide a szkíták és a Szent Korona.
Európa labdába se rúg
A Börzsönyben lévő arany kérdése olyan szempontból nem elrugaszkodott, hogy az elmúlt több száz évben voltak olyan időszakok, amikor relatíve intenzív nemesérc-bányászat folyt a térségben. A magyar bányászat évezredes története című könyv azt írja, már 1004 körül érkeztek Bajorországból a pestis elől menekülő bányászok Nagybörzsöny környékére, a helyi ércbányák művelésére utaló első adat 1258-ra tehető, amikor az esztergomi káptalan egyik oklevele említést tesz a Bányapatak nevű patakról. A környék ércbányászata innentől egészen a török hódításig virágzott, 1439-ben II. Albert király dekrétuma Nagybörzsönyt a bányavárosok körébe emelte, ebben az időben élte virágkorát a börzsönyi ércbányászat.
A második fénykor Mária Terézia idején jött el, majd a börzsönyi ércek kutatására és a bányászat feltámasztására több kísérlet volt a 18-19. században. 1950 és 1980 között az Országos Érc- és Ásványbányák vállalat, illetve a Magyar Állami Földtani Intézet is folytatta a nyersanyagkutatást a térségben, de érdemi bányászat több száz éve nincs.
Magyarországon jelenleg egyetlen aranybánya sincs, de ezzel nem vagyunk egyedül. A globális arany- és ezüstbányászat ma nagyon koncentrált, tíz-tíz cég felel mindkét nemesfém előállításának hatvan százalékáért.
A legfontosabb arany- és ezüstbányák egyaránt Európán kívül vannak: a World Gold Council 2024-es adatai szerint évi 378 tonnával Kína a legnagyobb aranytermelő, utána Oroszország (322 tonna), Ausztrália (294 tonna), Kanada (192 tonna), az Egyesült Államok (167 tonna) következnek. Európán belül mindössze három ország bányászik értelmezhető mértékben: Bulgária évi 9,7 tonnát, Finnország évi 9 tonnát és Svédország évi 6,7 tonnát.
9000 tonna arany, 9000 tonna ezüst
A börzsönyi aranybányászat Varga István Hun-Bányászat Kft. nevű cégének a projektje. Varga – aki egyébként a Hajógyári-szigeten és a Marina-parton is kikötővel rendelkező Wiking Yacht Club alapítója – sokszor elmondott története egy németországi úttal kezdődik. 2018-ban a Rudabánya társtulajdonosaként egy hitelkérelem miatt Frankfurtba ment, hogy a Deutsche Bankkal tárgyaljon. A hitelt nem kapták meg, de a tárgyalás után az egyik, magyar származású bankár letett elé egy „ötkilós paksamétát”. Varga elmondása szerint ez egy 1995-ös dokumentum volt a börzsönyi aranybányáról: a papírok arról szóltak, hogy a bank a kilencvenes években jóváhagyott egy 25 millió dollárról szóló hitelkérelmet a börzsönyi aranybánya beindítására.
A kutatás, amire a bánya megnyitását alapozták volna, egy Farkas István nevű, Bécsben élő bányamérnökhöz köthető, aki a kilencvenes években engedélyt kapott a szolnoki bányahatóságtól arra, hogy mélyfúrásokat végezzen a Börzsönyben. A bankár Varga szerint baráti szándékkal mutatta meg neki a dokumentumot, miután a Rudabánya újranyitásához (ami miatt ő kiment Németországba) nem kapták meg a hitelkérelmet. Varga szerint a dokumentum azért volt kulcsfontosságú, mert a bank is „utánajárt annak, hogy valóban van a Börzsönyben arany”, ezért döntöttek úgy, hogy támogatják a hitelszerződés megkötését. (A bankár által átadott dokumentumról nem készített másolatot, így a tartalmát semmi nem igazolja.)
Ez a Farkas nevű bányamérnök három fúrást végzett a kilencvenes években, nagyjából 100 méteres mélységben. A magmintát kanadai és szlovák laborokban vizsgáltatták be, Varga elmondása szerint a laborok arra jutottak, hogy Rózsabányában tonnánként 64 gramm, Nagyirtáspusztán 550 gramm aranyat tartalmazhat a kőzet. A magasabb minőségű bányákban (ezek többségében az Egyesült Államokban, Oroszországban és Peruban vannak) a koncentráció 8-10, míg az alacsonyabbakéban 1-4 gramm/tonna.
Azaz már a 64 gramm/tonnás koncentráció is azt jelentené, hogy messze Magyarországon van a világ legnagyobb potenciállal rendelkező aranybányája, utóbbi pedig már tényleg irreálisan kiemelkedő arány.
Varga szerint a hitelt ezek alapján az eredmények alapján megítélték Farkasnak. A mérnöknek másnap kellett volna megjelennie a bécsi bankban a hitel véglegesítéséhez, de Varga szerint éjszaka megmérgezték, majd fél év múlva a fiát is. 2018-ban, amikor Varga a bankártól kapott dokumentumok miatt felkereste Farkas özvegyét, a nő 20 millió forintért eladta neki a kutatási jogokat, az üzletember pedig még ebben az évben céget alapított az ötletre.
Varga tehát a kilencvenes években készített fúrási eredményekre alapozza azt az állítását, hogy a teljes magyar államadósságot meghaladó értékű arany van a Börzsönyben. Mellette rendszeresen hivatkozik a NASA-ra is: elmondása szerint a szervezet nyersanyagok ellenőrzésére szolgáló geoscan technológiája (hogy mi erről a geológusok véleménye, arról később írunk) 2000 méterig „világította át” a hegységet, a kimutatásuk alapján összesen 9000 tonna aranyat és 9000 tonna ezüstöt, azaz az üzletember becslése szerint összesen 720 milliárd euró értékű nemesfémet rejthet a hegység.
Arra, hogy sok geológus szerint az ötlete átverés és szélhámosság, azt mondja, a tudósokat „nem engedték oda”, hogy rendesen kutassanak, így természetes, hogy nem tudják alátámasztani az ő kutatásait. „Tudom, hogy sokak szerint szélhámos vagyok – mondja a Telexnek. – Azért állítják rólam ezt, mert 1945 óta mindenki eltitkolta az aranybánya létezését; hát én sem tudtam erről a történetről, amíg nem jött a Deutsche Bank!” Varga szerint „az összes párt benne volt abban, hogy a második világháború óta eltitkolták” a Börzsönyben rejlő potenciált, de hisz abban, hogy bizonyítani tudja – sőt, már bizonyította is – az arany meglétét. „A tudományra pedig nem lehet azt mondani, hogy szélhámosság.”
Varga egyébként azzal egyetért, hogy az a terület, ahova ő a bányákat álmodta, természetvédelmi terület. A technikai megvalósítást emiatt úgy képzelné el, hogy a környező négy falu határában, még nem védett területen mennének le a föld alá, és az itt kialakított aknák körülbelül száz méter mélységben találkoznának Nagyirtáspuszta területén.
Az MTA is állást foglalt
2021-ben a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ), a Herman Ottó Intézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányt készített a koncesszióra javasolt területről. Ilyen tanulmány készítése kötelező a koncessziós pályázat kiírása előtt, de a megjelentetése még nem jelenti, hogy a pályázatot valóban kiírják. A tanulmányban nincs egyértelmű állásfoglalás – nem is ez a célja –, de részletezi a bányászattal járó veszélyeket és környezeti hatásokat, és leszögezi, hogy a jelenleg elérhető információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés.
Az egyik, általunk megkérdezett geológus azt emeli ki, hogy a tanulmány leírja: Varga készletszámítása hibás, és nem közöl bemenő adatokat, tehát sok minden nem ellenőrizhető a számításából. A geológus arra, hogy a geoscan technológiával pontosan meg lehet-e állapítani, hogy mennyi arany és ezüst lehet a hegységben, azt mondja, ez sci-fi. „Van olyan távérzékelési módszer, ami hatékonyan használható nyersanyagkutatásban, de a jelenleg ismert eljárások alapján azt nem fogjuk tudni megmondani, hogy hol, mekkora volumenű és milyen minőségű érckészlet található.” Egy másik geológus szerint Varga szélhámos, aki mindenfélét nyilatkozik, és minden alap nélkül közöl értelmezést az arany előfordulásáról és jelentőségéről.
A börzsönyi aranykérdésben nemrég az MTA, pontosabban a Földtudományok Osztályának Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága is állást foglalt. „A nagybörzsönyi arany kérdése” című összefoglalóban Földessy János és Molnár Ferenc geológusok azt írják, nem vitás, hogy a Börzsöny az ország egyik kiemelt fontosságú, modern kutatásokkal alig feltárt nemesfémérc-dúsulási területe. Az eddig ismert eredmények az MTA kutatói szerint azt mutatják, hogy a börzsönyi érces terület további nyersanyagkutatásra javasolható, de gazdaságosan kitermelhető mennyiségű készleteket jelenleg még nem ismernek.
Az MTA azt is írja, a modern nyersanyagkutatás széleskörű mineralógiai, petrológiai, geokémiai, általános és szerkezetföldtani, geofizikai, hidrogeológiai, környezettudományi, térinformatikai, ércfeldolgozási, bányászati-műszaki, közgazdasági és jogi felkészültséget igénylő, összetett tevékenység. Ez a tevékenység „a legkorszerűbb ismeretekre építve, az alap- és alkalmazott kutatás eredményeit mérlegelve jut el oda, hogy megállapítsa azt, hogy egy adott területen érdemes-e bányászati fejlesztésbe kezdeni”. Mint írják, ehhez akár több százas nagyságrendben végzett fúrásokból több tízezres nagyságrendben végzett közvetlen kőzetelemzési adatokat kell elvégezni, ez alapján lehet az érckészletek nagyságát kiszámítani.
Varga cégéről így írnak: „Az utóbbi néhány évben a hazai sajtó rendszeresen felkapta a börzsönyi aranybányászat kérdését, mivel egy, az erre a célra alapított gazdasági társaság a területen folytatott saját kutatásaira hivatkozva több ezer tonna fémarany és fémezüst kitermelését vizionálja.” Az MTA szakmai állásfoglalása több pontban sorolja a szakmai kritikákat:
- Magyarországon a nemes- és színesfémek kutatásának és bányászatának joga az államé, és ezeket csak koncesszió keretében adhatja át vállalkozásnak. Ilyen pályázati kiírás nem történt a nagybörzsönyi terület kutatására vagy bányászatára. „Tehát jelenleg nem létezik olyan vállalkozás, mely kutatási vagy bányászati joggal rendelkezne e területen.”
- Varga másik cége, a Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság alaptőkéje „nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a megkívánt volumenű kutatások és a megkövetelt minőségű értékelések megvalósítását”. „A vállalkozás által nyilvánosságra hozott dokumentumok csak két elemzési bizonylatot tartalmaznak, ráadásul mindkettő ugyanazon fúrás azonos mintáinak eredményeit mutatja, azaz valószínűleg ugyanabból a magmintából származnak.”
- Kitérnek a geoscan távérzékelési módszerre is. „A nemzetközileg elfogadott és alkalmazott jelenlegi kutatási technológiák között nem szerepel e módszer”, írják. Távérzékelési vagy más geofizikai mérésekkel a kézzelfogható mintákon végzett, a kőzetekben előforduló fémkoncentrációk és azok ásványos összetételére vonatkozó közvetlen elemzési adatok nem helyettesíthetők.
- Az MTA kritizálja azt is, hogy Varga honlapja szerint „az általa vizionált ásványvagyon” értékének 2 százalékát apportálja (662 millió euró értékben), és részvényeket akar nyilvánosan kibocsátani a finanszírozáshoz. „A megfelelően meg nem kutatott ásványvagyon jogai nincsenek a tulajdonában és nincsenek a létesítés és üzemeltetés vonatkozásában megalapozott pénzügyi becslései és modelljei.”
Beszéltünk egy olyan tanácsadóval, aki három éve részt vett egy üzleti összefoglaló anyag elkészítésében. Ennek az volt a célja, hogy Varga nemzetközi befektetőket találjon a tervéhez (mint látni fogjuk, Varga később meggondolta magát a külföldi befektetőkkel kapcsolatban), de a forrásunk azt mondja, a nemzetközi porondon nem volt reakció Vargáék ajánlatára.
„Mátyás király óta nem volt ekkora beruházási lehetőség”
Varga úgy kalkulálna, hogy 500 millió euróból meg lehet nyitni a bányát, további 100 millió euró a koncessziós díj. A börzsönyi aranybányát mindenképp magyar kézben tartaná, azt mondja, „elhajtotta az összes nyugati bányavállalatot és bankot”. „Megmondtam nekik, hogy nem vagyok hazaáruló, magyar hazafi vagyok. Ezzel az arannyal a Szent Korona rendelkezik, hiszen a föld alatt minden kincs a Szent Koronáé. Ez a magyar nép tulajdona” – mondja.
Az üzleti terv szerint két év alatt részvény- és kötvénykibocsátással összegyűjthető lenne az 500 millió euró, négy–öt év múlva beindítaná a bányát, az első aranyrúd pedig a terve szerint öt–hét év múlva hagyná el a bányát. „Ez nagyon nagy dolog lenne, vissza tudnánk fizetni az összes államadósságot. Az ország összes problémáját meg lehetne oldani. Utálom a pártpolitikát, hazafi vagyok, nemzetpolitikában gondolkozom. Mátyás király óta nem volt ekkora beruházási lehetőség Magyarországon: ő is tudta, hogy az arany ott van, de nem nyúlt hozzá, nem rabolta ki, meghagyta a szűkösebb évekre.” Öt év alatt 1200–1400 dolgozóra lesz szüksége, ezért szeretne alapítani egy helyi, Kitaibel Pálról elnevezett tudományegyetemet is, ahol főiskolai, technikumi, szakmunkásképzői szinten adnának oktatást, gépkezelőket, geológusokat, robbantómestereket képeznének.
„Azt mondják, álmodozó vagyok. Igen, azt gondolom, hogy merjünk nagyot álmodni. Bevallom, majdnem a megszállottja lettem ennek a történetnek, de csak mert Magyarország ki tudna lábalni az államadósságból és a birodalmi rendszerből, ami régen az orosz, most az európai-amerikai gyarmati rendszert jelenti.” A munkával kapcsolatban többször kereste a Magyar Nemzeti Bankot és személyesen Orbán Viktort is, de egyszer sem kapott választ.
Varga rendszeresen szerepel a szkítasággal kapcsolatos eseményeken. Idén előadott a börzsönyi aranyról a Szkítákkal a Sötétség ellen mottójú Magyarok XI. Világkongresszusán – ahol a felkonferálásnál a moderátor egy gondolat erejéig „szkíta eleik legfőbb hagyatékáról, a rengeteg aranyról” is megemlékezett –, néhány napja pedig Horkovics-Kováts János műsorvezető így konferálta fel A Szent Korona országa című műsorban a HUN TV-n: „Én őt úgy hívom, hogy az aranyember, hisz a Börzsönyben található hihetetlen mennyiségű aranynak a kezelője. (…) Ez az az aranybánya, amivel Magyarországot Katar, Kuvait fölé lehetne emelni, vége létre lehetne hozni, hogy Magyarországra tényleg beköszöntsön az aranykor.”
A kérdéseinkkel kerestük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (ez a hatóság látja el 2022 januárja óta a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat tevékenységét), de kérdéseink megválaszolása helyett mindössze a Világgazdaság épp aznap megjelent cikkének linkjével reagáltak. A VG-vel az SZTFH annyit közölt, a hatóság azon dolgozik, hogy a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai fontosságú nyersanyagok előfordulásának, mennyiségének, minőségének és kitermelhetőségének előrejelzéséhez, az ezekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz a lehető legteljesebb mértékben hozzájáruljanak.