Matolcsy az európai birodalmat ostorozta, Orbán pedig Eurázsia reneszánszáról beszélt, miután beszélgettek egyet

Csütörtökön ötödik alkalommal rendezi meg az MNB az Eurázsia Fórumot. A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György MNB-elnök is beszédet mondott. Kettejük viszonya az elmúlt években elég feszült volt, utoljára 2021-ben álltak együtt színpadon. Most viszont a közreadott képek szerint beszélgettek egyet, majd egymáshoz tartalmilag passzoló beszédeket mondtak anélkül, hogy egymásnak való beszólogatásba kezdtek volna.

Matolcsy szerint hanyatlik az Európai Unió

Matolcsy György arról beszélt, hogy a 21. századot egy kettősség jellemzi, egyre közelebb állunk a korlátlan erőforrások és lehetőségek korához, de egyre nagyobbak a kockázatok is. A következő 25 évet a jegybankelnök szerint három tényező fogja meghatározni, a geopolitika, a klímaváltozás és a technológiai forradalom, ezek pedig kölcsönösen hatnak egymásra.

Az Európai Unióban Matolcsy szerint az a kérdés, hogy milyen EU tud sikeres partnere lenni Ázsiának. A mai EU szerinte semmiképp sem. Az Európai Unió egy hanyatló szakaszban van, ennek a hanyatlásnak pedig négy okát nevezte meg a jegybankelnök: a nagyon káros európai álom, hogy Európának a globális színtérre kell lépnie, ehhez kapcsolódóan pedig egy túlcentralizált EU-s vezetés jött létre. A közös piac is csak félig sikerült, a szolgáltatások piacán nem valósult meg, emellett pedig a közös valuta, az euró is hozzájárult a hanyatláshoz.

El kellene szakadni szerinte az európai birodalom gondolatától, és az EU-n kívüli világgal is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot. Új gazdasági egyezményeket kell kötni az EU-n belül és az EU-n kívül is.

A jegybankelnök arról beszélt, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata helyett egy sokkal lazább, az Európai Közös Piachoz hasonló együttműködésre kell törekedniük az európai országoknak. Vertikális szerveződés helyett horizontális kapcsolatokra kell törekedni és decentralizálni kell a vezetést. Ha ez megtörténik, akkor magasabb hatékonysággal működhet majd az európai gazdaság.

Magyarország nem téveszthet ütemet

Orbán messziről indított, arról beszélt, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején még ahhoz a nyugatos magyar hagyományhoz tartozott, ami hitt abban, hogy a nyugati politikai és gazdasági rendszer képes az önmegújításra és az önkorrekcióra. Ez a meggyőződése roppant meg a világválság idején, ekkor derült ki számára, hogy ez az önkorrekciós mechanizmus nem működik, ezzel pedig a nyugati elitek nem hajlandók szembe nézni.

A válság szerinte jelezte, hogy új centrumok kezdtek el felemelkedni a gazdaságban és a geopolitikában. Orbán szerint Keleten emelkednek fel az új nagyhatalmak, erről pedig Nyugat-Európa nem akar tudomást venni, inkább bezárkózik. Ekkor döntötte el, hogy Keletre, Ázsia felé is tekinteni és nyitni kell.

Orbán szerint a politika nem a tudás, hanem az alkalmazás területe. A jó dolgokat a megfelelő ütemben kell alkalmazni. A nagy országok szerinte elmulaszthatnak egyes pillanatokat, de egy kis országnak, mint Magyarország, az ütemtévesztés végzetes lehet. Az elmúlt 150 év szerinte teli volt ilyen ütemvesztéssel, elszalasztott pillanatokkal. Orbán azt mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy másokat kövessen, mert ha ezt teszi, akkor megint le fogunk maradni a fontos pillanatokról.

Orbán arról is beszélt, hogy azok a gazdasági folyamatok, amiket ma lehet látni, azok nem egy átrendeződést, hanem egy visszarendezősét jelentenek. Európa és Ázsia Orbán szerint szerves egységet, egy természetes gazdasági egységet alkotnak. Az a kérdés, hogy az elmúlt évszázadokban miért nem működött egységben Eurázsia.

Orbán szerint ennek három oka van. Az első, hogy a világ kereskedelmi súlypontja a tengerekre helyeződött át. A második, hogy nyugati civilizáció vált dominánssá, és elbillentette az egyensúlyt a régióban a Nyugat felé. A harmadik, hogy a hidegháború után a nyugati elit nem ezt a szerves egységet akarta visszaállítani, hanem nyugatosítani akarta a világot. Ez a nyugati stratégia mostanra egyértelműen megbukott, véget ért a nyugati világon belüli liberális-progresszív dominancia – mondta a miniszterelnök.

Az új realitás, hogy a világgazdaság centruma Keletre tolódott – mondta Orbán. Szerinte a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak, és magasabb a keleti ipar hozzáadott értéke is, mint a nyugatinak.

Orbán szerint azért tér vissza Eurázsia reneszánsza, mert ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, az elmúlt 1000 évben szerinte nem volt jelentős változás a régióban jelenlevő civilizációkban és kultúrákban. Ez az állandóság egy változó világgazdaságban hatalmas előny. Az is fontos tényező, hogy a teljes emberiség 70 százaléka ebben a térségben él.

Orbán szerint az látszik, hogy Európa egyelőre nem találja a helyét ebben az eurázsiai kontextusban. Az európai politikai szerepelők vagy nem ismerik fel Eurázsia jelentőségét, vagy aki felismeri, az nem akarja elfogadni. A miniszterelnök arról beszélt, hogy el kell fogadni, hogy Európa már nem tölti be azt a vezető pozíciót, amit eddig betöltött.

Európa szerinte gazdaságilag is lemaradt. Az öt legnagyobb gazdaság között nincsen már európai gazdaság, Németország sem fér már be. Európa lemaradt a technológiai versenyben, az európai gazdaság pedig nem tud növekedni, idén az egy százalékot sem fogja eléri, miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága is sokkal jelentősebben.

Európának ki kell törni abból a gondolati buborékból, amiben most benne van, és meg kell értenie, hogy Eurázsiával szerves egységet alkot. Magyarországnak szerinte csak arra van politikai ereje, hogy a saját gazdasági stratégiáját végrehajtsa, európai szintű stratégiát az európai eliteknek kell kidolgozniuk.

Magyarország nem várhat Orbán szerint arra, hogy az EU megalkossa ezt a stratégiát, önálló stratégiát kell létrehoznia. A magyar stratégia azon alapszik, hogy kereskedelmi szempontból az ország kiemelt helyen van a régióban, mind a Kelettel, mind a Nyugattal tud kereskedni. Ennek megfelelően diverzifikálnia kell az ország gazdaságát kereskedelmi és befektetési szempontból is, ennek eléréséhez pedig jó úton haladunk.

Orbán és Matolcsy viszonya régen elmérgesedett

Orbán és Matolcsy viszonya elég feszült az elmúlt években, utoljára 2021-ben álltak együtt színpadon. 2022 decemberében a jegybankelnök a parlamentnek tartott éves beszámolójában váratlanul minden korábbinál élesebb kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról. Matolcsy azt mondta, hogy „a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első, második legrosszabb helyen vannak”.

Ezek az állítások szöges ellentétben álltak a kormány által sulykolt narratívával. A kormány gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy „a szocializmusba nem érdemes visszamenni, tehát az árstopok meg mindenfajta hasonló, jónak tűnő ötletek, azokról a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek”.

Matolcsy parlamenti beszámolója megmutatta, hogy milyen komoly szakmai és személyes konfliktusok húzódnak az ország gazdasági kormányzásának különböző szereplői között. Orbán és Matolcsy kapcsolatáról itt írt a Direkt36.