Balázst több mint négyszázezer forintra húzta le a duguláselhárító maffia, de kártérítésben már nem reménykedik

„Az amúgy sem kellemes rész, a fizetés akkor lett csak igazán kellemetlen, amikor az online számlázóba beütötte az úriember a csekélynek semmiképp sem mondható 414 655 forintot, majd mutatta a számlaszámot, ahová az azonnali átutalást kérte” – írja olvasónk, Balázs arról, hogyan verte át és fizettetett ki vele több százezer forintot egy duguláselhárító cég. Esete nem egyedi, az övén kívül több olvasói levelet is kaptunk hasonló történetekkel, de a Redditen és Facebook-csoportokban is egyre többen írják meg, hogy hogyan estek áldozatul csaló duguláselhárító cégeknek és egyéni vállalkozóknak.

Cikkünk írásakor több károsulttal is beszéltünk, az ő történeteik alapján járjuk körbe, hogyan működnek a több százezres, néhány esetben milliós összegekért dolgozó vállalkozók. Becslésünk szerint legalább kilenc ilyen cég vagy egyéni vállalkozó működik jelenleg az országban, azt pedig, hogy hányan estek már ezeknek áldozatul, jól mutatja, hogy minden általunk kikérdezett károsult legalább három-négy másik emberről tud, akikkel szinte ugyanaz történt meg, mint Balázzsal.

Megbízhatónak tűnő weboldalakkal hirdetik magukat

Balázs egy hétvégi napon vette észre, hogy eldugult az egyik lefolyócső. Mivel nem akart hétfőig várni, elkezdett keresgélni a 0–24 dolgozó duguláselhárító cégek között, az első néhány találatból ki is választotta az egyiket.

„A weboldal a konkurensekéhez képest igényes volt, laikusok számára egészen sok hasznos információt tartalmazott, így nálam az első szűrőn átment.”

Felhívta a honlapon megadott telefonszámot, amit egy diszpécser vett fel. Megbeszélték, hogy mi lehet a probléma, és milyen szolgáltatásra lesz szükség. A diszpécser külön kiemelte Balázsnak, hogy ha van lakásbiztosítása, akkor attól függetlenül, hogy a biztosítási csomagjában mi az értékhatár duguláselhárításra, a biztosító a teljes munkadíjat meg fogja neki téríteni, mert erre külön megállapodása van a cégnek a biztosítókkal. Vagyis, ha magasabb lesz a munkadíj, mint a lakásbiztosítási limit, akkor is százszázalékos visszatérítést fog kapni.

Néhány órán belül megérkeztek Balázshoz a cég szerelői, és nagyjából egy óra alatt végeztek a duguláselhárítással, majd közölték a 414 655 forintos végösszeget. Ez a szám egy 25 ezer forintos alapdíjból és a kitakarított cső hossza alapján kiszámolt, folyóméterenként 16 500 forintba kerülő takarítási díjból állt össze. A szerelők azt állították, hogy nagyjából 18 méternyi csövet takarítottak ki, így jött ki a 326 500 forintos munkadíj, amihez még a 27 százalékos áfát hozzáadva kapjuk meg a több mint 400 ezer forintos végösszeget. A szerelők készpénzes és azonnal átutalásos fizetést ajánlottak fel. Mivel Balázs sokallta a kiszámlázott összeget, a fizetés előtt még egyszer rákérdezett, hogy a biztosító valóban vissza fogja-e téríteni. A szerelők újra megerősítették, és azt tanácsolták neki, hogy ha a biztosítótársaság mégsem fizetne, keresse a céget, mindenben segíteni fognak.

Balázs a fizetés után be is nyújtotta a számlát a biztosítónak, néhány napon belül pedig megérkezett a pénz a számlájára, csakhogy a cégnek kifizetett összegnek csak a töredéke, a lakásbiztosítás által fedezett 50 ezer. Egyből hívta a duguláselhárító céget, ott azt ígérték, visszahívják. Ez soha nem történt meg, sőt néhány hívás után már a telefont se vették fel neki.

Az általunk megkeresett károsultak szinte egytől egyig hasonló esetekről számoltak be, de voltak jó néhányan, akiket a fizetésnél a magas munkadíjon kívül más meglepetés is ért. Andreának a fizetéshez nem állított ki számlát a vállalkozó, azt ígérve neki, hogy azt majd utólag, emailben fogja neki elküldeni. A számla a mai napig nem érkezett meg. „Elküldtem nekik a számlázási adataimat sms-ben, és többször hívtam a céget, azonban egy idő után már a telefont sem vették fel” – mondja Andrea. Volt olyan károsult, akinek azt mondták, hogy csak készpénzben fizetheti ki a munkadíjat, majd amikor kiderült, hogy az ügyfélnél nincs otthon ennyi, a cég szerelői elkísérték egy ATM-hez.

Azt pedig, hogy a szerelők által kiszabott ár mennyire nem reális, Petra esete mutatja meg, akinek idős, beteg nagyszüleihez szállt ki az egyik csaló cég. A másfél órás szerelés végén a nagyszülők egy több mint 700 ezer forintos számlát kaptak, amit nem tudtak kifizetni. Ezt követően Petra nagymamája felhívta a menyét, aki számonkérte a szerelőket. Hosszas vitatkozás után elengedtek közel 500 ezer forintot, és egy 270 ezer forintos számlát állítottak ki.

Tehetetlen hatóságok

A károsultak egy része, miután világossá vált számukra, hogy átverték őket, a hatóságokhoz fordult. Balázs és Petra a rendőrségen tettek feljelentést. Mindkettőjüket kihallgatták, majd néhány héttel később megkapták a rendőrségtől a határozatot:

elutasították a feljelentésüket, „mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.

„A rendőrség a határozatokban azzal érvel, hogy a kért és kifizetett duguláselhárítási munkát a cégek elvégezték, ezért ha a szolgáltatással vagy a túlárazással kapcsolatban van panasz, azt polgári peres úton lehet érvényesíteni. Jogászként ebbe bele se kezdek, több év jogi tapasztalattal tudom, hogy minimum 2-3 év, mire egy ilyen ügynek vége lenne” – írta Petra levelében. Balázsnak a kihallgatása után a nyomozó még megsúgta, hogy nem az övé az első ilyen eset, tisztában vannak vele, hogy ilyen cégek egész hálózata működik, de miután nem számít bűncselekménynek, amit csinálnak, a rendőrség nem tud mit tenni. Utolsó próbálkozásként még megkereste a megyei békéltető testületet az ügyével. Néhány napja tájékoztatták, hogy az ügyét áthelyezték egy másik megyébe, ezen a ponton úgy döntött, elengedi a történetet.

Andrea a hiányzó számla miatt a NAV-nál próbálkozott. A bejelentéshez csatolt minden információt, amihez számla hiányában hozzájutott: a vállalkozó nevét, telefonszámát, a kiérkező szerelők telefonszámait, a cég weboldalát és a bankszámlaszámot, amire elutalta a munkadíj összegét. Ezeken kívül elküldte a hatóságnak azt a levélváltását is, amiben a vállalkozótól próbálta megszerezni a ki nem adott számlát. A NAV a bejelentést követően adatközlést kért Andreától, a „jogsértést alátámasztó dokumentumokat”, valamint a cég nyilvántartási számát vagy a vállalkozó nevét, lakcímét és anyjának nevét kérték tőle. Mivel Andrea ezeket nem tudta, a NAV hamarosan válaszlevélben értesítette Andreát, hogy az adatok hiányában nem tudnak eljárást indítani, így elutasítják a bejelentést.

A nekünk nyilatkozó károsultak többsége azt mondta, nem próbálták bevonni a hatóságokat, mert félnek, hogy túl sok időt és energiát emésztene fel egy hivatalos eljárás, az eredmény viszont nem garantált. Abban nem is reménykednek, hogy bármennyi pénzt visszakapjanak – részben ezt használják ki a túlárazó cégek és vállalkozók.

Irreális tételeket számolnak fel

Arról, hogy mik lennének a reális árak egy duguláselhárítási munkáért, egy általunk már tesztelt szakemberrel beszéltünk. Ő az egyszerűbb, jellemzően 30 perc alatt elvégezhető munkákért 25 ezer forintot szokott kérni, de a bonyolultabb, akár másfél órás takarításért is maximum 40 ezer forintot kér el. Szerinte a megbízható és jó szakemberek, akiknek folyamatosan van munkájuk, nem kérnek el ennél többet.

Az egyik hozzánk eljutott számlán tételesen is végigmentünk a szakemberrel. Azt már rögtön furcsának találta, hogy tételes lebontása van egy duguláselhárítási munkának, mivel általában egységáron végzik a szolgáltatást. Ezek alapján szerinte teljesen érthetetlenek azok a tételek, amiket az átverők kiszámláznak, így például a különböző, esetenként több tízezer forintos alapdíjak is. Furcsállta azt is, hogy a takarítási díjat folyóméteráron számolják ki.

Azt ugyanis, hogy a cső melyik pontján volt a dugulás, nem lehet pontosan megállapítani, azaz azt sem lehet megmondani, hogy hány méter volt a kitakarított csőszakasz.

Ha egy szakember ilyen számolással is dolgozik, a sokszor kiszámlázott 10-20 méter akkor is irreális. Ha ekkora csőszakaszt kell kitakarítani, ott a szakember szerint sokkal nagyobb baj van, mint egy sima dugulás. Az az állítás pedig, hogy a tisztításhoz használt spirál egyszer használható csak, teljes hazugság, így az ezért felszámolt díj is teljesen indokolatlan. A spirál megvásárlása valóban nagy kiadás, de 2-3 éven át használható. Szerinte a csalók azt használják ki, hogy nehéz jó szakembert találni, ezért mindenki az interneten kezdi a keresést, ahol ezeket a hirdetéseket találják meg először.

Kérdéseket küldtünk, másnapra eltűnt a weboldal

A cikk írása során azonosított vállalkozások között több hasonlóságot és összefonódást is találtunk. Az egyik szembetűnő hasonlóság a weboldalaikon, hogy bár a honlapok kinézete különbözik, az azokon szereplő szövegek szó szerint megegyeznek. Emellett egyik oldalon sem lehet találni a weboldalhoz tartozó cégről információkat, akár a tulajdonos nevét, akár a cég cégjegyzék- vagy adószámát, mindegyiknél csak egy telefonszám és egy emailcím van feltüntetve.

A károsultaktól megkapott számlák alapján sikerült a weboldalakat konkrét cégekhez kötnünk. Ekkor derült ki, hogy egy-egy weboldalhoz és telefonszámhoz több cég és egyéni vállalkozás is kapcsolódik. Három vállalkozás székhelye Szigethalmon található, kettő ugyanarra a címre van bejelentve, a harmadik pedig egy utcányira. A másik ilyen csomópont, ahol két csaló cég székhelye is található, Budapest XXI. kerületének egyik utcája. A maradék három, általunk ismert cég székhelyei között nem találtunk kapcsolatot, viszont ezek is ugyanazokat a weboldalakat és telefonszámokat használják, mint a szigethalmi és a csepeli vállalkozások. A károsultak elmondása és a cégekről elérhető információk alapján az is egyértelmű, hogy a vállalkozói kör összetétele folyamatosan változik, az érintettek rendre szüntetik meg a cégeiket, és hoznak létre újakat.

Az érintett cégeknek részletes kérdéssort küldtünk a károsultak által elmondott történetekről. Kérdeztük őket többek között

• az egyes cégek és a biztosítótársaságok között fennálló állítólagos megegyezésről;
• arról, hogy mi alapján szabják meg a duguláselhárítási szolgáltatásukért kiszabott árakat;
• arról, hogy miért válik a cégük elérhetetlenné, ha az ügyfél jelezné, hogy a biztosító nem fogja megtéríteni a munkadíjat.

A kérdéseinkre egyik vállalkozás sem reagált, így telefonon is próbáltuk őket elérni. A nyolc általunk ismert vállalkozás közül kettőnél tudtunk valakivel beszélni.

A vállalkozó, akit sikerült elérnünk, határozottan állította, hogy neki néhány héttel ezelőttig nem is volt cége, duguláselhárítással pedig soha nem foglalkozott. Ennek az állításnak ellentmond, hogy az egyik weboldalon, amihez egyébként két másik céget is hozzá tudtunk kapcsolni, az ő neve, telefonszáma és vállalkozása volt feltüntetve, valamint hogy egy nappal korábban a weboldalon szereplő duguláselhárító cég emailjéről írt nekünk választ. Kérdeztük a weboldalhoz köthető másik két cégről és azok tulajdonosairól is, azonban ezekről is azt állította, hogy semmi köze hozzájuk, és soha nem találkozott a tulajdonosaikkal. Egy nappal azután, hogy emailben kérdéseket küldtünk, a weboldala elérhetetlenné vált, és az emailcímét is megszüntette.

Volt egy hívásunk, ahol nem az vette fel a telefont, akire számítottunk. A vonal másik végén lévő férfi azt állította, hogy a weboldalt, ahol a telefonszámot találtuk, néhány hónappal korábban eladta neki az általunk is keresett cég tulajdonosa. Ő csak a vásárlás után jött rá, hogy a cég, amitől megvette az oldalt, rengeteg embert vert át, most pedig nála reklamálnak a korábbi ügyfelek mind a nem megfelelően elvégzett munkák, mind a túlárazások miatt.

A biztosítók is érzékelik a problémát

Az esetekkel kapcsolatban megkerestünk több biztosítótársaságot is. Az Allianznál azt tapasztalják, hogy folyamatosan nő azoknak a kárügyeknek a száma, ahol az ügyfeleik indokolatlanul magas összegű számlát kapnak duguláselhárítást végző cégektől – mondta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária kárrendezési igazgatóságának vezetője. Az ügyfeleiknél leggyakrabban előforduló túlszámlázott tételek közé tartozik a duguláselhárítás méterben feltüntetett mennyisége, valamint alapdíj felszámítása. Borbély azt is elmondta, hogy

a biztosító minden esetben csak a szerződési feltételekben meghatározott indokolt helyreállítási költséget tudja az ügyfeleinek megtéríteni.

A Uniontól is azt a választ kaptuk, hogy jelen van a probléma, hozzájuk is nyújtott már be ügyfél 200-300 ezer forintos számlát. Náluk a duguláselhárítás munkadíj megtérítésének felső határa csomagtól függően 30–50 ezer forint, így az ennél magasabb összegű számlákat ők sem tudják teljes egészében kifizetni.

A túlszámlázás elkerülésére mindkét társaság a saját assistance szolgáltatásának az igénybevételét ajánlja az ügyfeleinek. Ennek lényege, hogy a biztosító szerződött partnerei mennek ki a dugulás elhárítására, így nem történhet túlszámlázás. A biztosító közvetlenül a szerződött partnerével számol el, így az ügyfélnek nem is kell a szakembernek fizetnie. Ha az ügyfél mégis maga intézi a javítást, akkor azt tanácsolják, hogy olyan szakembert hívjon, aki már korábban dolgozott szomszédnál vagy ismerősnél, ha interneten talál szakembert, akkor ellenőrizze a vállalkozás adatait és nézze meg mások véleményét, valamint még a munka megkezdése előtt egyezzenek meg a pontos munkadíjban.

Az esetekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a NAV-nak és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A rendőrségtől először arra szerettünk volna választ kapni, hogy az elmúlt időszakban hány bejelentést kaptak csaló duguláselhárító cégekkel kapcsolatban, zajlik-e jelenleg nyomozás ilyen feljelentések nyomán, és kijelenthető-e, hogy ha egy cég vagy vállalkozó elvégzi a vállalt munkát, és erről számlát állít ki, akkor nem történik bűncselekmény. Az ORFK-tól azt a választ kaptuk, hogy a rendszerükben nem jelölik külön, ha egy duguláselhárító cég ellen tesz valaki feljelentést, ezért nem rendelkeznek statisztikai kimutatásokkal. Azt is írták, nem jelenthető ki, hogy minden általunk leírt esetben elutasítanák a feljelentést, eseti alapon döntenek arról, hogy felmerül-e bűncselekmény. A rendőrség azt tanácsolja a károsultaknak, hogy minél előbb tegyenek feljelentést, hogy a rendőrség megtehesse a szükséges lépéseket, és minél kevesebben váljanak áldozattá.

A NAV-nak arról küldtünk kérdéseket, milyen információra van szüksége a hivatalnak ahhoz, hogy nyomozást indítson számlát ki nem állító cégekkel szemben, illetve, hogy milyen eljárást folytat le a NAV, ha olyan vállalkozásról szerez tudomást, amelyik már megszűnt vagy felszámolás alatt lévő cégek nevére állít ki számlát. Válaszukban azt írták, az ellenőrzésekhez a NAV a közérdekű bejelentések, beadványok, a médiában megjelenő hírek felhasználása mellett az interneten – például közösségi médiában – fellelhető adatokat is felhasználják. A számlakiadási kötelezettség teljesítését, illetve hogy rendelkezik-e adószámmal a számlát kiállító cég, elsősorban próbavásárlások alkalmával ellenőrzik.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság cikkünk megjelenéséig nem küldött választ.