Kezdő lökést adhat a munkáshitel, de megéri egy 4 milliós kölcsönért előre lemondani a külföldi munkavállalásról?

A kormányban egy ideje érzik, hogy a magyar gazdaság helyzete nem jó, ezért új ötletekkel kellene előállni. Ez különösen égető lett a legutóbbi, váratlanul gyatra GDP-számok fényében, amit ellensúlyozandó gazdaságpolitikai fordulatot is hirdetett a kormány, bár több ehhez sorolt programot korábban is emlegettek már.

Ilyen például a munkáshitel, amiről már hetekkel ezelőtt is lehetett hallani, a programról bármilyen részletet viszont csak az október végi kormányinfón lehetett megtudni. Sok részlet még mindig homályos, de ennek ellenére ebben a cikkben azt próbáljuk körbejárni pénzügyi szakértők segítségével, hogy mire lehet elég a munkáshitel keretében kapható maximális 4 millió forint, megérheti-e ezért a hitellel járó 5 éves röghöz kötés, és jól járhatnak-e ezzel a bankok és a célcsoportként meghatározott, 17–25 éves munkás fiatalok?

Munkások, álljunk a hitelre készen!

Orbán Viktor saját bevallása szerint már nagyon régóta készül arra, hogy valami hasonló programot bevezessen, egy olyat, ami kifejezetten azoknak a fiataloknak segít az életkezdésben, akik nem akarnak vagy tudnak a felsőoktatásban továbbtanulni, helyette szakmát tanulnak vagy azonnal dolgozni kezdenek. Mint arról a Kossuth Rádiónak adott interjújában beszélt, a fociöltözőkben és a fehérvári diákévei alatt sok ilyen embert ismert, akik „kiváló srácok” voltak, de tudta, hogy ha ő elvégzi az egyetemet, többet fog keresni, mint ezek a „melós fiatal csávók”.

Orbán a munkáshitel ötletét a diákhitellel állította szembe, a részleteit tekintve viszont inkább egyfajta ötvözete a diákhitelnek és a kormány családpolitikai intézkedéseinek, különösen a babaváró hitelnek. Egyelőre a kormányinfón elhangzottak alapján a következőket lehet tudni a programról:

• 2025. január 1-jétől lehet majd felvenni;
• 17–25 év közöttiek lesznek rá jogosultak;
• szabadon felhasználható, kamatmentes;
• maximális összege 4 millió forint;
• legalább heti 20 órás foglalkoztatotti jogviszonnyal vagy vállalkozással kell rendelkezni hozzá, utóbbi esetben a jövedelemnek csak a heti 20 órában foglalkoztatottak átlagos jövedelmét kell elérnie;
• a hitelt felvevőknek 5 éves magyarországi munkavégzést kell vállalniuk;
• a hitelfelvételt követően született első gyerek után két évig a törlesztési kötelezettség szünetel, két gyereknél újabb kétéves moratórium jön, és az akkor fennálló tartozás felét elengedik, a harmadik gyereknél pedig a teljes fennálló tartozást elengedik.
• a futamidő tízéves, ezalatt kell egyenlő részletekben törleszteni.

Kezdetnek elég, nagy dolgokra nem

Tehát van egy maximum 4 milliós kamatmentes hitel, amiért 5 év röghöz kötést kell vállalni, a megszülető gyerekekkel pedig a tartozás csökken. A kérdés nyilván az, hogy egyrészt mire elég ez a pénz egy fiatal életében, és hogy ezért megéri-e 5 évre vállalni, hogy nem keres külföldön munkát, és 10 évig havi 33 ezer forintot törleszt.

Orbán Viktor a rádióban arról beszélt, hogy az életkezdéshez szeretnének segítséget nyújtani a fiataloknak, bár nem fejtette ki, hogy ez alatt pontosan mit ért. A Telexnek nyilatkozó pénzügyi szakértők szerint

ha az életkezdés alatt egy albérlet kaucióját vagy egy használt, de még egész jó állapotban lévő autót értünk, arra valóban elég a munkáshitel, és ezek fontosak is lehetnek egy fiatal életében.

Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója szerint nagy segítség lehet egy fiatal munkásnak, ha az összegből el tud költözni Budapestre vagy közelebb tud költözni valamelyik ipari központhoz. 4 millió forint arra persze nem elég, hogy valaki vegyen egy lakást, és egy lakáshitel önrészéhez is kevés, de ahogy már írtuk, egy albérlet kéthavi kaucióját ki lehet belőle fizetni, be lehet bútorozni egy lakást.

Szintén az életkezdést és a mobilitást segítheti egy autó, és bár 4 millió forint ezen a piacon se nagyon sok pénz, Zách Dániel, a Telex szakírója szerint egy 10-15 éves 3-as BMW-t, egy hasonló korú Toyota Prius III-at, vagy egy 10 évesnél még éppen fiatalabb Suzuki Vitarát is lehet ennyiből venni. Ezekre lehet, hogy kell még kicsit költeni, de kellő körültekintéssel ki lehet fogni olyan autót, ami még évekig elmuzsikál.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi elemzője szerint az is elképzelhető, hogy lesznek olyan fiatalok, akik úgy döntenek, nem költöznek el a szüleiktől, de felveszik a hitelt, 4 millió pedig a szülői ház felújításaira vagy esetleg bővítésére is elég lehet, bár a szakértő nem igazán hiszi, hogy ez fogja igazán felpörgetni a lakásfelújítási piacot.

De Gergely úgy látja, az életkezdéshez már az is segítség lehet, ha egy fiatal úgy lép ki a munkaerőpiacra, hogy van egy biztonsági tartaléka, vett valamennyi államkötvényt vagy csak van pár hónapra-fél évre elég pénz a bankszámláján, így nem csúszik ki a lába alól a talaj, ha mondjuk elveszíti a munkáját vagy jobbat akar keresni, de egy ideig nem talál. Mindehhez persze az kell, hogy ne sörre, külföldi utazásra vagy fesztiváljegyekre menjen el a pénz, a becélzott korosztálynál pedig megvan az ilyen felelőtlen költések kockázata. Nem csoda, hogy a bankok nem igazán szeretnek hitelezni a 25 évnél fiatalabbaknak.

Nagy lehet a röghöz kötés ára

A program körül még nagyon sok a kérdőjel, nemcsak abból a szempontból, hogy megéri-e egy albérletért vagy egy tizenéves használt autóért bevállalni a röghöz kötést és a törlesztést, hogy a 4 milliós kamatmentes ajánlat miatt megéri-e lemondani a külföldi fizetésről. A Trenkwalder legfrissebb felmérése szerint 2024 harmadik negyedévében 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére. Ebből továbbszámolva azt kapjuk, hogy egy 40 órában dolgozó szakmunkás átlagos bére nagyjából bruttó 335 680 forint, ami nettó 223 227 forintra jön ki gyerekek és kedvezmények nélkül. Ez kerekítve évi nettó 2,7 millió forint.

Mi a helyzet Ausztriában, a külföldre távozó magyar munkaerő legkézenfekvőbb célországában? A Stepstone.at oldalon található adatok alapján Bécsben évi 36 900 euró a szakmunkás bruttó átlagbér, ez havi bruttó 2635,71 euróra, nettó 1940,57 euróra jön ki, ami mai árfolyamon több mint 780 ezer forint egy hónapban, évi 9,4 millió forint. Persze Ausztriában valamivel többe kerül a megélhetés, de azért

látszik a gyors számításból, hogy az a 4 millió plusz elég gyorsan összejönne Bécs környékén, még akkor is, ha egy huszonéves az átlagbérnél kevesebbet keresne.

A 4 millió ráadásul a munkáshitelnél nem ajándék, hanem kölcsön, szóval ha azzal számolunk, hogy az ember 18 évesen felveszi, és nem születik gyereke a következő 10 évben, akkor a kedvezmény lényegében csak a kamattámogatás – ezért cserébe vállalja be a felvevő, hogy ha öt éven keresztül ne mehessen külföldre dolgozni. (Azt egyelőre nem tudni, hogy ezt az öt évet a felvételtől számítják-e, vagy később is ledolgozható.)

Az ügyfélnek, a banknak vagy az államnak éri meg a legjobban?

Azt se tudni egyelőre, hogy hogyan működik majd a rendszer a gyakorlatban. Például hogy mi lesz akkor, ha valaki elveszíti a munkáját itthon és nem talál megfelelő másik állást a szakmájában? Az ilyen embereket a kormány a hitellel arra kötelezi majd, hogy szakmunka helyett árufeltöltőként dolgozzanak? Mi történik, ha jön egy túlságosan kecsegtető külföldi munkalehetőség? Mennyire akarja a kormány megbüntetni azokat, akik nem teljesítik a hitel feltételeit?

A babaváró hitelnél ha nem teljesül a feltétel (nem születik meg a vállalt gyerek), akkor a jegybanki alapkamat +3 százalék büntetőkamattal kell visszafizetni a hitelt, ami a jelenlegi kamatszintek mellett elég komoly teher, bár a kormány egyelőre kitolta a határidőt az első felvevőknek. Ha hasonlóan akarná a kormány büntetni azokat, akik mégis külföldre kacsingatnak, az elég elrettentő lehet, vagy nagyon jól fizető külföldi állást kell megcsípni.

Ha már a babaváró szóba került, Argyelán József szerint lehetnek olyan fiatalok, akik a munkáshitelt a babaváróval kombinálva elég jól járhatnak: mivel egyelőre nincs szó arról, hogy egy fiatal pár ne vehetné fel a munkáshitelt és a babavárót is, és mivel mindkét támogatott hitel csökken a gyerekek születése után, az így támogatottan elérhető 15 millió forint már jóval több mindenre lehet elég, ez már akár egy lakásvásárláshoz, önrészként is értelmezhető összeg. A szakértő úgy látja, nem lesznek sokan, akik ki akarják vagy tudják majd használni ezt a kombinációt, nekik viszont tényleg megérheti.

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a babaváróhoz és csokhoz hasonlóan a bankokon keresztül akarná a támogatott hitelt osztani a kormány, vagy a diákhitelhez hasonlóan egy állami cég, mondjuk pont a Diákhitel Központ lenne a hitelnyújtó. A Telexnek nyilatkozó szakértők inkább a bankos megoldásra számítanak. Gergely Péter szerint pedig a bankoknak meg is érheti az, hogy új ügyfeleket szerezhetnek, akkor is, ha kamatmentes a hitel.

Eddig a bankok nem nagyon hiteleztek ennek a korosztálynak, vagy csak akkor, ha bevontak egy idősebb, megbízható adóstársat, kérdés, hogy a munkáshitelnél lesznek-e ilyen feltételek. Viszont a bankok már most is igyekeznek akár gyerekkorban számlát és egyéb szolgáltatásokat nyújtani, hogy aztán később már legyen kapcsolat az ügyfelekkel, amikor már hitelképesek. Ráadásul a BiztosDöntés elemzője úgy gondolja, várhatóan lesz nyomás a bankokon, hogy ne maradjanak ki a buliból, vagy hogy a már számlatulajdonos fiatal ügyfeleiket ne veszítsék el azért, mert nem nyújtanak nekik munkáshitelt.

Mindent összevetve a szakértők úgy látják, nem ez a 4 millió forintos kamatmentes hitel váltja majd meg a fiatal szakmunkások életét, de aki valamiért nem tervezi már most, hogy külföldre menjen, annak segítséget nyújthat. Hogy megéri-e ezért lemondani az esetleges nagyobb osztrák, német, ír stb. fizetésről, azt már mindenkinek magának kell eldöntenie.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy a legjobban várhatóan az államnak éri meg a munkáshitel. Egyrészt az elköltött 4 millió forint ilyen vagy olyan formában pörgeti a GDP-t, ami mostanában kiemelt szempont a kormánynak. Másrészt a hitelt felvevők, ha a konstrukció révén kellően el vannak rettentve attól, hogy mégis elmenjenek külföldre dolgozni, enyhíthetnek az amúgy elég súlyos szakmunkáshiányon, ami szintén jót tenne a magyar növekedésnek.