Mit hozhat egy Trump-győzelem, lesz-e még 400 alatt az euró, mire megyünk a 21 pontos kormányprogrammal? – a legfontosabb gondolatok Németh Dávid elemzőtől

A Telex Téma podcastjának e heti vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt, akivel Brückner Gergő a magyar gazdaság legégetőbb témáit beszélte át. Az adás néhány fontosabb megállapítását külön is összegyűjtöttük ebben a cikkben.

Mi lesz a forint árfolyamával, a jövőben már irreális a hárommal kezdődő euróár?

Nem feltétlenül az, korábban járt már 430 fölött is az euró, később mégis visszaerősödött a forint még nem sokkal 370 fölé is. A magyar deviza jelenleg csak a gazdasági alapjainkat nézve alulértékelt, inkább 390-nel kellene kezdődnie az eurónak, viszont továbbra is sokkal élesebben reagál a geopolitikai feszültségekre, mint a szomszédos országok pénzei.

Miért fontosak nekünk az amerikai makroadatok, a Fed kamatról szóló döntései és az amerikai elnökválasztás eredménye?

Az erős amerikai adatok azt vetítik előre, hogy nem folytatódik, vagy legalábbis nem olyan ütemben folytatódik a kamatvágás az USA-ban, mint arra korábban számítani lehetett. Ez a magyar monetáris politika mozgásterét is szűkíti, ráadásul ha Trump nyeri az elnökválasztást, olyan intézkedések jöhetnek, amelyek szintén érdemben hatnak majd az itteni kamatszintre és Magyarország finanszírozási lehetőségeire – és nem éppen a helyzetünket könnyítve.

Magas az itthoni alapkamat, amit a kormány nem szeret, de miért nem csökkent az MNB?

A jegybanknak elsősorban a stabilitást kell szem előtt tartania. Most 6,5 százalék, és az ígéret szerint akár huzamosabb ideig is ennyi maradhat az alapkamat, de érdemes figyelembe venni ennek megítélésekor, hogy előfordulhat, hogy akár egy kisebb, 25 bázispontos csökkentés is gyújtózsinegnek bizonyulhat, ami miatt elkezdhet gyengülni a forint. Ez aztán az inflációba is visszagyűrűzne: egy 10 százalékos árfolyamgyengülés akár 3-4 százalékponttal megnyomhatja az inflációt.

Mit lehet elmondani a kormány 21 pontos gazdasági programjáról?

Egyelőre kevés részlet ismert, de úgy néz ki, a lakáspolitikában továbbra is a keresletoldali beavatkozás kerül súlypontba, ami eddig sem tette megfizethetőbbé a lakhatást. A kkv-kra célzott program fő kérdése az, mennyire csak a túlélést fogja szolgálni ez a támogatás, és mennyire lesznek hatékonyságnövelők a finanszírozott intézkedések a kis cégeknél, az ilyen programok sikerességében ugyanis óriási különbségek vannak az országok között, és még nálunk sokkal fejlettebb gazdaságok sem mindig tudják sikerrel kivitelezni őket.

Mit lehet elmondani a kormány jövő évi, 3-6 százalékos növekedési céljáról?

Növekedés biztosan lesz, de két nagyon rossz éven vagyunk túl, ezen az időtávon inkább recesszióról beszélhetünk. Erről a szintről azt mondani, hogy 2,5-3 százalék növekedés lesz, nem egy extra dolog még úgy sem, hogy az eurozóna nálunk jobban küzd. Ez viszont legalább azt jelenti, hogy újraindul a magyar felzárkózás. Ugyanakkor az ennél sokkal nagyobb, 6 százalék körüli növekedésnek egyelőre nem látszanak a szükséges feltételei.

Mennyire csak megtorpanás az e-autós átállásban, amit most látunk, és veszélyben van-e a magyar ipar hosszabb távon?

2020–21-ig nagyon el volt kényelmesedve az európai autópiac, óriási profitok párosultak erős kereslettel, ezzel szemben most gyárbezárásokról hallani. Az európai mellett a kínai autóeladás is jelentősen visszaesett, ez is lehúzza az európai exportőröket, miközben a kínaiak meg a saját termékeiket szeretnék eladni máshol, például itt Európában. A helyzet nehéz, de úgy néz ki, hogy a régebbi, elavultabb technológiával felszerelt gyárakat fenyegeti inkább a bezárás, Magyarországon modernebb üzemek vannak, ráadásul még mindig van egy bérelőnyünk a nyugati országokhoz képest a relatíve olcsó munkaerővel.

Merre tart az infláció?

A magyar infláció ma sem stabil, felfelé vezető út látszik, kérdés, milyen szintig megy, és utána hová tudjuk levinni jövőre. Akár 4,5 százalék környékére is gyorsulhat, de a jövőre vonatkozóan még sok a kérdés: például hogy hogyan csapódik ki a fiskális ösztönzés a társadalomban, vagy mennyire akarják a gyártók érvényesíteni a növekvő bérköltségeket. Jövőre inkább a célsáv felső harmadában tanyázhat majd, 3,5-4 százalék környékén, a régióban és az eurózónában ezzel szemben 2 százalék körül. Nagyon komoly hatékonyságjavulást kéne elérni ahhoz, hogy ilyen többletinfláció mellett ne gyengüljön sokat a forintárfolyam.