Feleannyit költ a magyar állam a klasszikus családtámogatási juttatásokra, mint 15 éve

Amíg 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, 2023-ban már csupán az 1,1 százalékát a KSH most közzétett adatai szerint. A családi pótlékra, gyesre, gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek több évtizedes mélypontra kerültek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a családtámogatások friss adatait, amelyekben az állami költségvetésből havi rendszerességgel fizetett juttatásokat összesíti. A közölt adatok szerint az ilyen juttatások aránya 2010 óta folyamatosan csökken a GDP-hez képest. 2009-ben még a bruttó hazai termék 2,2 százalékát fordította az állam ezekre a családtámogatásokra, 2023-ban már csak az 1,1 százalékát.

A 2000-es évek elején a GDP 1,8 százalékáról 1,5 százalékra ment le ez a mutató, azt követően azonban ismét 2 százalék fölé került. Ilyen mélyen viszont, ahol most van, a rendszerváltás óta még sosem állt. Az adatokból az is kiderül, hogy főleg a családi pótlék és a gyes elinflálása volt az, aminek hatására lefeleződött a KSH által számba vett családtámogatási juttatásokra fordított összeg a GDP-hez képest.

Tavaly két támogatás típusnál volt csupán növekedés. Az egyik a csecsemőgondozási díj (csed), amelyre 153,4 milliárd forintot fordított az állam, a másik pedig a gyermekgondozási díj (gyed), erre 328,3 milliárd forint jutott. Mindkét juttatást a dolgozó nők korábbi jövedelme alapján állapítják meg, ennek köszönhető, hogy a csedre kifizetett összeg 15,7, a gyed összege pedig 14,3 százalékkal nőtt tavaly. A 2023-ban mért 17,6 százalékos átlagos inflációt ugyanakkor egyik támogatásnál sem érte el a növekedés.

Minden más családtámogatási juttatásból kevesebb érkezett ugyanakkor a családokhoz a rekordinflációs esztendőben. Anyasági ellátásokra kevesebb mint 5,94 milliárd forintot fordított az állam, ez 2018 óta a legalacsonyabb összeg nominálisan is. A gyermekgondozást segítő ellátásra (régebben gyes) 54,78 milliárd forint jutott, ami 2005 óta a legalacsonyabb összeg. Gyermeknevelési támogatásra 9,75 milliárd forintot fizetett az állam, ilyen címen ennél kevesebbet legutóbb 1997-ben kaptak a családok. A 2008 óta nem emelt családi pótlék címén 302,1 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, ez 2005 óta a legalacsonyabb összeg.

Vrazsovits Rita, a Bank360.hu családtámogatási szakértője szerint a juttatások értékvesztésén túl a GDP-arányos állami kiadás csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években a született gyermekek száma nem tudta megközelíteni a 2010 előtti szintet, bár a gyermekvállalást támogató új programok (babaváró hitel, csok) érezhetően megemelték egy időben a születések számát. 2022 óta azonban jelentős visszaesés kezdődött, 2023-ban 12 százalékkal született kevesebb gyermek, mint 2009-ben. Az eddigi 2024-es adatok alapján pedig ez az év a tavalyinál is szomorúbb képet mutat.

A családtámogatási juttatásokra kifizetett teljes összeg tavaly a KSH adatai szerint 854,3 milliárd forint volt, ez alig 7,1 százalékkal haladta meg a 2022-eset, vagyis 10,5 százalékkal maradt el a tavalyi átlagosan 17,6 százalékos inflációtól. A legutóbbi néhány év kivételével a GDP jellemzően gyorsabban nőtt, mint az árak, de ha csupán az inflációt követték volna ezek a családtámogatási juttatások, tavaly akkor is legalább 25,5 százalékkal többet (1072 milliárd forintot) kellett volna ilyen címen az államnak kifizetnie, mint amennyit végül elköltött ezekre a családtámogatási juttatásokra.

Fontos kiemelni, hogy ezekbe a klasszikus családtámogatásokba nem számítják bele a családi adókedvezményt és a gyerekvállaláshoz kötött lakásvásárlási támogatásokat – amelyekre viszont rengeteget költ a magyar állam. Más kérdés, hogy bizonyos kutatások szerint a lakásvásárlási támogatások nem nagyon járulnak hozzá a gyerekvállalás növekedéséhez, ezt támasztja alá, hogy tavaly és idén minden támogatás ellenére zuhanórepülésbe kezdett a magyar születésszám.