Nőtt a biogazdálkodás a magyar földeken, de messze vagyunk az EU-s céloktól

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint Magyarországon messze vannak még az európai uniós biogazdálkodási célok a tervezettől. Itthon a teljes termőterületek mintegy 6,3 százalékán zajlik biogazdálkodás (kb. 320 ezer hektár). Az EU-s rangsor elején Ausztria van 25,7 százalékkal, írja a Népszava.

Az EU-s cél, hogy 2030-ra a tagországok teljes mezőgazdasági területének 25 százalékán ökológiai termesztés legyen. Az Európai Számvevőszék szerint azonban ez a célkitűzés valószínűleg nem fog teljesülni: ehhez az kéne, hogy a jelenlegi éves átállási ütemet addigra megduplázzák.

Az Európai Számvevőszék szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) hozzájárulása megkérdőjelezhető volt a környezetvédelmi és piaci célok teljesítéséhez. A Számvevőszék szerint „többet kell tenni az egész ágazat támogatása, a piac fejlesztése és a termelés ösztönzése érdekében. Különben fennáll a veszélye annak, hogy egy kiegyensúlyozatlan rendszer jön létre, amely teljes mértékben az uniós forrásoktól függ, ahelyett, hogy egy dinamikus, tájékozott fogyasztók által vezérelt ágazatot hozna létre”.

A jelentés kitért arra is, hogy a fogyasztói edukáció és a vásárlói tudatosság is elmaradt a várttól, ahogy a hosszabb kifutású tervek is. A Népszava a KSH 2023-as adatai alapján összegezte, hogy Magyarország termőterületeinek mintegy 6,3 százalékán zajlik biogazdálkodás, míg az osztrák 25,7 százalék mellett az észtek (23,4) és a svédek (19,9) vezetnek.

A magyar számok ennek ellenére fejlődést mutatnak, 2013-ban még csak a területek 2,5 százalékán zajlott biogazdálkodás.