A kutyabolond, aki 400 milliárd dolláros birodalmat épített a családi cégből

Ratan Tata nevét talán nem sokan ismerik itthon, pedig a cég, amelyet vezetett, Magyarországon is jelen van. Sőt, a napokban 86 éves korában elhunyt indiai milliárdos üzletember nélkül a Tata nem lenne akkora nemzetközi konglomerátum, aminek Magyarországon is vannak egységei, és ami olyan, világszerte ismert márkák tulajdonosa, mint a Land Rover és Jaguar autók.

A Tata csoport ma 29 vállalatból áll és több mint 400 milliárd dollárt ér.

A Tata vállalat nem Ratannal indult, de ő tette azt világszinten ismert céggé, miközben a szabadidejében – nagyon is milliárdosokhoz illő módon – repülőket vezetett és – ami talán kevésbé tipikus viselkedés a szupergazdagoktól – kóbor kutyákat mentett Mumbai utcáin.

Az indiai Rockefellerek

„Vizionárius cégvezető, együttérző lélek és rendkívüli ember volt” – ezekkel a szavakkal emlékezett Ratan Tatára Narendra Modi indiai miniszterelnök, a Tata Group gyászközelménye szerint pedig a cég korábbi vezetője nemcsak India legnagyobb ipari konglomerátumának sorsát, de az egész nemzetét meghatározta. Nem csoda, hogy ilyen jelentőségteljesen emlékeznek meg egy cégvezetőről, a Tata ugyanis India legnagyobb vállalatcsoportja, ami acéltól autókon át elektronikai termékekig gyárt rengeteg mindent, de van energiacége, online áruháza, légitársasága és hotellánca is.

A Tata tehát mindenhol ott van, a cég és az azt alapító család pedig nemcsak egyidős a modern Indiával, de hatalmas részt vállalt annak kialakításában is.

A vállalkozást Ratan dédapja, Dzsamsendzsi Tata alapított 1868-ban. Dzsamsendzsi India párszi kisebbségéhez tartozott, akik zoroasztriánus vallásuk miatt a 10. században menekültek Indiába, azon belül is Mumbai közelébe Perzsiából. A Tata család tagjai évszázadokig szegény papok voltak a párszi közösségben, Dzsamsendzsi apja viszont megtörte a trendet és kereskedő lett.

Az 1839-ben született Dzsamsendzsi apja cégénél dolgozott, amikor a brit gyarmati Indiába elért az amerikai polgárháború hatása: az északiak győzelmével és a déli rabszolga-gazdaságok szétesésével megtört az amerikai egyeduralom a gyapot világpiacán, ezután pedig Indiában egyre-másra jelentek meg a nagy gyapotföldek. Ratan Tata dédapja 1868-ban saját céget alapított, megvásárolt egy tönkrement olajsajtoló üzemet és pamutgyárrá alakította. Ez volt a mai globális vállalat alapja, Dzsamsendzsi Tata viszont nem akart megállni a pamutgyártásnál, acélgyárat és vízierőművet is akart építeni, 1903-ban, egy évvel halála előtt pedig belekezdett a híres mumbai Taj Mahal Hotel építésébe.

A Tata acélgyárát fia, Dobardzsi Tata alapította 1907-ben, nem sokkal később pedig a cég megnyitotta első vízerőművét is, amit 1932-ben a légitársaság Tata Air Services, 1948-ban az először mozdonyokat, majd autókat gyártó Tata Motors, 1968-ban pedig a tanácsadó Tata Consultancy Services követett.

A Tata család így már az indiai gazdaság egyik legfontosabb szereplője volt akkor is, amikor Ratan megszületett. Sőt, a családja ilyen-olyan formában az indiai politikába is belecsöppent, még ha nem is közvetlenül: Ratan nagyapja, Ratandzsi Tata például nagy összeggel támogatta Mahatma Gandhi mozgalmát Dél-Afrikában az 1909-as évek elején.

Aki kivitte a Tatát a világpiacra

Ratan Tata 1937-ben született, az akkor még brit gyarmati nevén Bombay-ként ismert Mumbaiban. Apja, Naval a Tata család távoli rokona volt, aki árvaházba került, onnan fogadta örökbe az előbb említett Ratandzsi özvegye, és került így nemcsak a családba, de a cégbe is.

Naval fiát Amerikába, a Cornell egyetemre járatta, ahol Ratan építésznek tanult. Egyes források szerint annyira beleszeretett az Egyesült Államokba, különösen annak naposabb, nyugati partjába, hogy nem is akart hazamenni Indiába, de meggondolta magát, amikor nagyanyja beteg lett és látni akarta az unokáját. És ha már otthon volt, 1962-ben beállt a családi cégbe, igaz, egészen a ranglétra legalján, a gyártósoron. 9 év múlva viszont a cégcsoport egyik, éppen komoly bajban lévő leányvállalatánál, az elektronikai eszközöket gyártó NELCO-nál került vezető beosztásba. Itt pedig olyan jó munkát végzett, hogy azzal elnyerte a cégcsoportot 1948 óta vezető J.R.D. Tata elismerését. Így amikor ő 1991-ben lemondott az elnöki posztról, Ratant nevezte meg utódjának.

Az új főnök több fontos változást hozott a cég életébe. Egyrészt bevezette, hogy a leányvállalatok vezetőinek kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk, ha már elérték a nyugdíjas kort. Ezzel a lépéssel egyrészt fiatalított a vállalat menedzseri körén, másrészt kigolyózta azokat a vezetőket, akiknek nem tetszett, hogy pont ő került a Tata élére. Ezután telekommunikációs és informatikai lábakat is növesztett a konglomerátumnak, miközben kivette a részét az első teljesen Indiában tervezett és gyártott autó, a Tata Indica tervezésében.

A legkomolyabb változás, amit Ratan Tata a cég életében hozott, viszont az volt, hogy elhatározta, a vállalatnak nemzetközi piacokon kell terjeszkednie. Méghozzá úgy, hogy felvásárol ismert, bejáratott nyugati vállalatokat és márkákat.

És bár ez egy elég standard gyakorlat a globalizáció korában, érdemes megjegyezni, hogy tipikusan nyugati cégek szoktak felvásárolni cégeket a fejlődő országokban, nem pedig fordítva. Az első ilyen vállalat a brit Tetley teagyártó és forgalmazó cég volt, amit akkor 432 millió dollárért vásárolt fel a Tata. Ezt követte a Corus nevű angol-holland acélgyártó, amit 2007-ben vásárolt meg az indiai cég 13 milliárd dollárért, majd a brit Land Rover és Jaguar autómárkák, amiket 2008-ban vett a Fordtól 2,3 milliárdért.

A most meghalt milliárdos 75 éves korában, 2012-ben lemondott az elnöki posztról, karrierjének leginkább turbulens időszaka viszont csak ezután következett. Távozása után ugyanis igazi királydráma alakult ki a Tata élén, amiben volt, aki a konfliktus fő feltüzelőjének, mások a cég megmentőjének látták őt.

A Tata-család különböző vagyonkezelő alapokon keresztül 65 százalékos tulajdonos a konglomerátumot összefogó Tata Sons vállalatban, a legnagyobb egyéni tulajdonos viszont egy másik mumbai mágnás, az Írországba vándorolt Pallonji Mistry volt, aki 2011-ben a részvények 18 százalékát birtokolta. A Mistry és Tata család között rokoni kapcsolat is volt, Pallonji lánya ugyanis Ratan Tata féltestvéréhez ment feleségül. Ratan távozása után a fő részvényes fia, Cyrus Mistry indiai-ír üzletember lett a Tata elnöke, 2016-ban viszont eltávolították a cég éléről, és ideiglenesen ismét Ratan vette vissza a kormányrudat. A Tata-család szerint Mistry rosszul menedzselte a vállalatcsoportot, Mistry szerint viszont a visszavonult vezető szervezkedett a háta mögött, és túrta ki a cégből. A viszály a nyilvánosságban és a bíróságon is folytatódott, végül az indiai legfelsőbb bíróság döntötte el az ügyet 2021-ben, a Tata-család és cég javára.

Ratan Tata szabadidejében a gyors autók és a repülőgépek megszállottja volt, sokszor maga vezette a repülőt, ha utaznia kellett. Saját állítása szerint többször is közel volt ahhoz, hogy megnősüljön, de végül sosem alapított családot, gyerekei sincsenek. Élete végéig voltak viszont kutyái, és egy állatkórházat is nyitott Mumbaiban, egy híresebbé vált Instagram-bejegyzésében pedig arra bátorított mindenkit, hogy nyújtson menedéket Mumbai kóbor kutyáinak a monszun idején. Ebben pedig ő maga is példát mutatott, a Tata mumbai központjában külön részt alakítottak ki a kóbor kutyák számára.

Felhasznált cikkek: Reuters, Guardian, BBC, Economic Times