Csak időben bevezetett változtatásokkal kerülhető el a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása

2024. október 10. – 04:00

Másolás

Vágólapra másolva

Ha ma kis lépésekben közelítünk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtésére, akkor később nem kell majd drasztikus intézkedéseket hozni – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A most még fenntartható rendszerben több tényező is változik majd a következő években, ezért lehet szükség az időben meghozott változtatásokra.

Jelenleg Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van, ez szám a következő években nagy mértékben nőni fog. A KSH szerint a születéskor várható élettartam 2000-ben 71,4 év volt, ami 2022-re 76 évre nőtt, ezen belül a 65 éves korban várható élettartam 79,4-ről 81,3-ra emelkedett. Vagyis jelenleg egy öregségi nyugdíjas 16 nyugdíjas évre számíthat. Mivel az idő előrehaladtával javul a lakosság egészségügyi állapota ezért a nyugdíjkorhatárt átlépők várható élettartama elérheti a 85 évet.

A GKI korábbi becslése alapján Magyarországon 2024-től számítva húsz év alatt maximum 2 millió 843 ezer ember fog nyugdíjba menni, így a 65 éves korban 85-re növekedett várható élettartalommal számolva ennyien is lesznek összesen nyugdíjasok. Ez 42 százalékos növekedés. De a GKI szerint nem csak a létszám miatt változik majd a nyugdíjkiadások mértéke. Egyik tényező, hogy az állam inflációval növeli a nyugdíjakat, emellett pedig időnként nyugdíjprémiumot fizet, emiatt évi egy százalékos reálnyugdíj emelkedéssel számolnak. Szintén tényező lehet, hogy a

jövőbeli nyugdíjasok között nő a magasabb iskolai végzettségűek aránya, akik az átlagnál jobban keresnek, így a nyugdíjuk is magasabb lesz.

A kutatóintézet leírta, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból (TB), valamint a szociális hozzájárulási adóból (Szocho). Az idei költségvetési törvény Szocho-t több mint 89 százalékban a nyugdíjalapra, közel 11 százalékban részben pedig az egészségügyi
alapra osztotta fel. A befizetett TB 54 százaléka jut a nyugdíjalapba, a maradék nagyrészt az egészségügyi alapba, illetve kisebb részt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül.

Forrás: GKI
Forrás: GKI

A GKI szerint látható, hogy valójában mindkét forrásnál csak az adó/járulék növelésével, vagy más területek rovására lehet több forrást bevonni. Megállapították, hogy jelenleg a bevételek fedezik a nyugdíjkiadásokat, 2043-ra viszont körülbelül 230 milliárd forintos rés fog keletkezni, legalábbis amennyiben a jelenlegi szabályozás marad. Ennek pótlására két megoldás is lehet: a nyugdíjkorhatár emelése, vagy a TB és Szocho nagyobb mértéke.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!