Milliárdos károkat okozott az aszály a halastavakban

Az országban nyilvántartott több mint 2200 halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékáról jeleztek kisebb-nagyobb, az elmúlt két hónap forró,
csapadékmentes időjárásához köthető károkat, közölte az Agroinform. Mint írják, bár a csapadékos első félévnek köszönhetően a két évvel ezelőtti aszálynál kevésbé kritikus a helyzet, a halgazdálkodók többsége idén is komoly problémákkal szembesült.

„Sok horgásztó esetében, ahol vízmennyiségi vagy -minőségi problémák merültek fel, korlátozni kellett az etetőanyag használatát és sokszor magát a horgászatot is, ami önmagában is milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel járt” – közölte Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (MOHOSZ OHSZK) főigazgatója. „Eközben mind a horgász-, mind a halastavak esetében jelentős költségnövekedést okozott többek között a vízminőség, és a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások végrehajtása, például a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése.”

Míg 2022-ben különösen a Dunántúlon volt kritikus a halgazdaságok helyzete, idén a nyugati országrésznél jóval kevesebb csapadékot kapó alföldi területeken is felmerültek komolyabb problémák. A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb
felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik.

Mint írják, a haltermelők várhatóan idén is csupán kárenyhítési juttatást igényelhetnek, de a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a MA-HAL és a MOHOSZ közösen kezdeményezte a támogatási kiegyenlítést az ágazat működőképességének megtartása érdekében.