Bod Péter Ákos: Ez egy szegény ország

Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára volt a Téma podcast legújabb adásának vendége, akivel a gazdaságpolitika legégetőbb kérdéseiről beszélgetett Brückner Gergely műsorvezető. A műsor legérdekesebb témái közül hármat emelünk ki, amik miatt érdemes végignézni, végighallgatni az adást.

Hiába csodálkozik a kormány, nem meglepő, hogy alacsony a fogyasztás

A kormány gazdaságpolitikusai Bod Péter Ákos szerint egymást hitegették, hogy be fog indulni idén a növekedés, Nagy Márton azóta viszont sokat hangoztatja, hogy a lakossági fogyasztás nem indult be igazán. Ebben a Téma vendége szerint valójában nincs túl sok meglepetés, közgazdászok előre látták, hogy nem lesz akkora a fogyasztás, mint amivel a kormány számol. Az alacsony jövedelműek a jelenlegi, magas inflációs környezetben nem tudnak fogyasztani, a tehetősebbek pedig, ha tehették, megtakarításaikat növelték, vagy külföldön, illetve külföldről fogyasztottak. Ez pedig mind nem jelenik meg a magyar gazdasági adatokban.

Ráadásul a magyar adórendszer kifejezetten a fogyasztást terheli a magas áfával és az alkoholra, dohánytermékekre tett jövedéki adókkal. Az pedig, hogy ebből nagy bevétele van a kormánynak, az azt jelenti, hogy a magyarok életmódjával komoly gondok vannak. „Ha minket néz valaki, vagy hallgat, akkor ne figyeljen ide: tulajdonképpen ez egy szegény ország” – mondta erről a Corvinus oktatója.

Jó, ha nullára hozzuk az akkugyártást

A volt ipari miniszter és jegybankelnök szerint abban sincs semmi meglepő, hogy hiába volt az állam segítségével nagyon magas a beruházási ráta már a koronavírus-járvány előtti évek óta, ezektől a beruházásoktól nem indult be igazán a növekedés, Lengyelországban például alacsonyabb beruházási rátát magasabb növekedés kísért. Ennek egyik oka Bod Péter Ákos szerint az, hogy az állami beruházások mögött nagy túlszámlázást sejteni, amit részben a korrupció, részben más magyarázhat, ez pedig olyan beruházásokhoz vezet, amik nem növelik később a gazdaságot.

A másik oka pedig az, hogy a beáramló külföldi tőkéből megvalósuló beruházások nem hoznak akkora növekedést, mint amekkorát a kormány vár. Ilyenek az akkumulátorgyárak, amiknek a helyi hozzáadott értéke alacsony, a távol-keleti gyártó hozza az alkatrészeket, így az ipari termelés és az export nő, de a hozzáadott értéket mérő GDP nem annyira. Bod Péter Ákos szerint Magyarország adottságai és hiányosságai miatt ugyan lehet itt akkumulátorokat gyártani, de csak nagyon alacsony profitrátával: „ha nullára kijön, az jó, szerintem nem jön ki. Nekünk semmiképpen sem, a tulajdonosnak talán igen.”

A kormány gazdasági rezsimje nem segíti a felzárkózást

A Téma vendége szerint az egész kelet-közép-európai térség felzárkózik a nyugathoz, bár ez a konvergencia nem nagyon gyors és nem folyamatos, néha megáll. Magyarország felzárkózása viszont lassabb, mint a legtöbb hozzánk mérhető országban, és sok ország „ránkfejlődött”. Ennek részben az az oka, hogy a kormány olyan „növekedési pólust” választott, ami papíron növeli a GDP-t, de valójában annyira nem, és olyan, állami aktivitásra építő „gazdasági mechanizmust” alakított ki, ami visszaszorítja a versenyt.

A közgazdász szerint a főként jogászokból álló Orbán-kormány nem bízik a versenyben, és azt érzi, hogy nem lehet a gazdasági problémák megoldását a versenyre bízni, csinálnia kell valamit, aminek viszont nincs jó hatása a cégvezetőkre. Ráadásul a felzárkózást eddig nagyban támogatták az uniós pénzek, de a kormány és az Európai Bizottság konfliktusa a helyreállítási alap forrásairól nem látszik oldódni.

A Téma epizódjai a Telex Spotify és Apple Podcast-csatornáin is elérhetők, iratkozzatok fel!