Miért égetünk több szenet, mint valaha?
2024. augusztus 21. – 04:59
2023 a szén éve volt a Földön, soha annyi szenet nem égetett el az emberiség, mint tavaly. Ez talán meglepő hír lehet, és különösen fájdalmas, amikor egy újabb, idén nyáron már nem az első gyilkos európai hőhullám idején az emberek minden korábbinál jobban érzik a klímaváltozás hatásait.
A szén ugyanis messze a legszennyezőbb energiaforrás, aminek az égetését nem növelni kellene, hanem radikálisan visszavágni a következő egy-másfél évtizedben, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás garantáltan katasztrofális mértékét. Ezt azok az országok is tudják, amelyek a legtöbb szenet pöfékelték el 2023-ban, a helyzet mégis úgy alakult, hogy gyakrabban kellett a szeneslapát után nyúlniuk. A kérdés az, hogy le tudunk-e állni, mielőtt még késő lenne.
Dübörög a kazán
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, júliusi riportja szerint a globális szénkereslet 2023-ban soha nem látott csúcsra ért, világszerte 8,7 milliárd tonna szén égett el, 2,6 százalékkal több, mint a korábbi rekord. Ennek 80 százalékát Ázsiában, azon belül is a földrész két gigaországában, Kínában és Indiában használták fel, nagyrészt villamos áramot termelve, részben az ipar energiaigényét kielégítve. Nem mintha ne próbálkoznának több-kevesebb lelkesedéssel, hogy más forrásból több áramot termeljenek, csakhogy sajnos a tiszta források egy része 2023-ban elapadni látszott.
A világ legnagyobb széntermelője, importőre és felhasználója még mindig Kína, amely a globális 8,7 milliárd tonnából 4,8 milliárd tonnát égetett el, vagyis a világ szénfelhasználásának több mint a felét. A kínai szénfogyasztás tavaly 276 millió tonnával nőtt. Ennek a nagy részét villamos energia előállítására használták, ebben a szektorban 8 százalékkal nőtt a felhasználás, míg az iparban 2,5 százalékkal. Annak ellenére nőtt a szénhasználat az energiatermelésben, hogy Kína egyre gyorsabban és egyre nagyobb mértékben kapcsol a hálózatra szél- és naperőműveket.
A legnagyobb gondot az okozta, hogy részben valószínűleg már a klímaváltozás hatásaként egész Ázsiában vízhiány volt 2023-ban és 2024 elején,
ami azzal is járt, hogy az amúgy jelentős vízerőmű-kapacitásokat sem lehetett annyira kihasználni, nem folyt le elég víz a duzzasztókon. Emiatt és a 2022-es gazdasági visszaesés után meglendülő kereslet miatt jóval több szenet égettek.
A vízerőműveken átfolyó víz mennyisége Indiában is apadt tavaly, így a világ második legnagyobb szénfelhasználójának számító országban jobban kellett a szénre hagyatkozni ahhoz, hogy elég árammal lássák el az embereket és a gazdaságot. India 1,25 milliárd tonna szenet használt fel, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A világ más részein, különösen a fejlett nyugati államokban a szénhasználat jelentősen visszaesett, bár volt is honnan, mert a koronavírus-járvány vetette gazdasági hullámokat a szénbányák tulajdonosai lovagolták meg. A járvány okozta válságban az energiaigény jelentősen visszaesett világszerte, ami miatt a földgáztermelők is visszafogták a kitermelést.
A Bloomberg cikke szerint aztán amikor viszont 2021-től beindult a kereslet, a gáztermelés nem tudott olyan ütemben helyreállni, mint amire igény lett volna, így ezt nagyobb mértékben kellett szénből fedezni. Majd ez megismétlődött 2022-ben, amikor az Ukrajna elleni inváziója után – sőt, részben már azelőtt – Oroszország korlátozta az Európába küldött földgáz mennyiségét, aminek hatására az európai országok többsége minden korábbinál fontosabbnak érezte, hogy gyorsan kezelje az orosz gázfüggőségét.
Földgáz hiányában pedig ismét a szén lett a bármilyen időben biztosan bevethető, az elektromos hálózatot kiegyensúlyozni képes, bár rettentően szennyező alternatíva. 2023-ra viszont Európában 23 százalékkal, az orosz gázválságban kevésbé érintett Egyesült Államokban 17 százalékkal esett vissza a szénfogyasztás, ezzel folytatva a 2000-es évek elején megkezdett, az előbb említett okokból pár egy-két évre megszakadt trendet.
Magyországon a KSH adatai szerint a primer energiatermelés 3,8 százalékát adta a szén 2023-ban, szemben az egy évvel korábbi 4,8 százalékkal. A trend a legtöbb európai országhoz hasonlóan nálunk is folyamatosan csökkenő, de a szén mégis tovább lesz fontos üzemanyag, mint azt korábban tervezték. A kormány eredetileg 2025-ben be akarta zárni az ország legfontosabb szénerőművét, a Mátrai Erőművet, a 2022-es energiaválság alatt azonban úgy döntött, hogy inkább működésben tartaná addig, amíg csak lehet. 2023 őszén az MVM Mátra Energia Zrt. azt jelentette be, hogy ha a hatósági engedélyeket megkapják, még hat évig üzemeltetnék az erőművet, ami a Greenpeace szerint a magyar károsanyag-kibocsátás 7-8 százalékáért felelős.
Mikor lesz vége?
De meddig lesz még a szén a világ talán legfontosabb energiaforrása, ami a maga 35 százalékával még mindig a legnagyobb arányban felelős a globális áramtermelésért? Mikor kezdjük el látni a sok zöldítő beruházás, kezdeményezés hatását, amik azt szolgálnák, hogy a világgazdaság leálljon erről a klímát mérgező forrásról?
A Nemzetközi Energiaügynökség reményei és előrejelzései szerint a következő pár évben már nem nő majd a globális szénfogyasztás, pár év múlva pedig már a visszaesést is látni fogjuk. Jó hír, hogy az IEA másik, az energiapiaci befektetésekről szóló jelentése szerint tavaly minden korábbinál több, mintegy 2000 milliárd dollárnyi befektetés áramlott tiszta energiákba, a napenergiás beruházások önmagukban is lenyomták az összes többi (!) energiaberuházást együttvéve. A tavalyi zöldenergiás befektetés közel a kétszerese annak, ami a fosszilis ipar fejlesztésére ment 2023-ban, ami reménykeltően hangzik, de a riportból kiderül az is, hogy a COP28 klímakonferencián kitűzött célok eléréséhez 2030-ig globális szinten duplázni kéne a zöldenergia-befektetéseket. A szénről való leállás sebessége pedig ezenkívül is elég sok változótól függ.
2024-ben az IEA várakozása szerint nem növekszik tovább, 2025-ben pedig egy hangyányit, 0,3 százalékkal talán még vissza is eshet a globális fogyasztás. Idén a második félévben előreláthatóan Kínában és Indiában is visszaáll majd a vízerőművek termelése a normális szintre, így azt már nem kell majd szénnel kiváltani, Kínában pedig a szél- és napenergia szerepének további növekedése mellett várhatóan nem nő majd a szén iránti kereslet.
Mindezekkel együtt viszont várhatóan több áramot használnak majd Kínában, mint egy évvel korábban, amit elő kell teremteni, így a szénégetés visszaeséséről sem lehet még igazán szó. A kínai kormány beszél arról, hogy vissza akarja fogni a szénégetést, Hszi Csin-ping elnök korábban azt mondta, 2026-ban tetőzik majd a kínai szénhasználat, onnantól egyre kevesebbet égetnek majd.
Indiában a nagyon alacsony vízállások okozta termeléskiesés és a gyilkos hőhullámok miatti megnövekedett áramfogyasztás miatt sok szenet kellett égetni az év első felében, de a becslések szerint várhatóan 2024 végéig megint több áramot termelnek majd a vízerőművek.
India viszont még messze nem végzett a szénnel, sőt, az ország a Bloomberg cikke szerint 2025 tavaszáig több új szénerőművet akarnak építeni és üzembe állítani az országban, mint bármikor az elmúlt évtizedben.
Az új szenes kapacitás 15,4 gigawattal haladná meg az elmúlt évtizedbeli csúcsot. Hogy Ázsia második legnagyobb országa mikor érné el a szénfogyasztás csúcsát, arról egyelőre kimondott céldátumok nincsenek, de szakértők szerint ez jó esetben is csak valamikor a 2030-as években történhet meg.
Kérdés, hogy ez elég lesz-e a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Az Ember nevű klímapolitikai agytröszt jelentésében több tanulmányt összefoglalva azt írja, hogy az ENSZ klímatárgyalásokon kijelölt klímacélok eléréséhez a fejlett OECD-országokban 2035-ig, a világ többi részének 2045-ig dekarbonizálnia kellene az áramtermelését. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem termelünk áramot szennyező módon, de a kibocsátás csak akkora lehet, amit a Föld természetes karbonnyelői és esetleg az azt kiegészítő technológiai újítások – amelyek egyelőre még nagyon nem mutatkoznak ebben hatékonynak – el tudnak nyelni. Az IEA forgatókönyve szerint 2050-re úgy lehetne nettó nullás szintre állítani a globális áramtermelés kibocsátását, ha 2030-ra a tavalyi szint nagyjából felére kellene vágni a szénfelhasználást, 2040-re pedig lényegében ki kellene vezetni a szenet.
A zöld gazdasághoz vezető stratégiáknak viszont több tényező állhat az útjába, ezekből ördögi körök is kialakulhatnak. Az áramigényt például számos olyan tevékenység növeli, ami pont a kibocsátáscsökkentés miatt lenne fontos, például az elektromobilitás terjedése és a hűtés-fűtés áramalapú ellátása.
Az elektromos autók, hőszivattyúk, elektromos bojlerek viszont több áramot igényelnek, amit az időjárásfüggő megújulók nem mindig tudnak stabilan biztosítani. És ha megint előáll egy olyan helyzet, hogy Ázsiában a klímaváltozás pusztítóan meleg nyarai miatt szinte leállnak a vízerőművek, esetleg máshol nem süt annyit a nap, nem fúj annyit a szél, mint kellene, akkor megint a szénhez és gázhoz kell nyúlni. Mindezek mellett más trendek, például az MI-technológia terjedése miatti egyre nagyobb adatfeldolgozási igény is növeli az áramigényt, ami a jelenlegi energiamixben pillanatban több szénégetést jelent. Így – bár talán már egyik év sem lesz annyira a szén éve, mint volt 2023 – még messze vagyunk attól, hogy globálisan búcsút mondhassunk a legszennyezőbb áramforrásnak.
