Greenwashing miatt a Szentkirályival és a Coca-Colával szemben is indított eljárást a GVH

Párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűleg megtévesztették a fogyasztókat.

Az egyik ilyen cég a Fonte Viva Kft., amely a GVH gyanúja szerint 2022. március 9-től a Fonte Natura ásványvizek címkéin és a terméket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációjában megfogalmazott állításaival, szlogenjeivel megtévesztette a fogyasztókat. Azt állította például, hogy a termékeit 100 százalékban újrahasznosított PET-palackokban árulja, ez azonban a GVH szerint nem igaz.

Eljárás alatt áll a Szentkirályi Magyarország Kft. is, ami 2019. november 18-tól az ásványvizek és ízesített italok címkéin és kereskedelmi kommunikációjában a „Szállj be a körforgásba” körforgásos rendszert hirdeti. Ennek keretében a „Gyűjtsd szelektíven!”, „100%-ban újrahasznosítható”, „Palackból palackot, 50% rePET”, és ehhez hasonló állításokkal és képi megjelenítésével valószínűsíthetően szintén megtévesztette a fogyasztókat.

A GVH vizsgálja továbbá a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company vállalkozásokat is, mivel a gyanúja szerint 2020. december 10-től a Naturaqua márkanév alatt forgalmazott ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjuk során a „Hasznosíts újra, 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, a „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és a kereskedelmi kommunikáció képi megjelenítésével megint csak valószínűleg megtévesztették a fogyasztókat.

A fenti vállalkozások potenciálisan megtévesztő állításaikban közös, hogy a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak, viszont feltehetően megalapozatlanok, és a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal.

Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR-stratégiáját, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketingkommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.

Attól, hogy versenyfelügyeleti eljárások indultak, még nem jelenthető ki, hogy az érintett vállalkozások a jogsértéseket követtek el. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak. A vizsgálatok lefolytatására három hónap áll rendelkezésre, ami indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A greenwashing a nagy vállalatoknál nem ritka, az olajóriások például, mint a BP, Shell, ExxonMobil, és TotalEnergies, előszeretettel hárítják át a felelősséget a vásárlókra és nagyítják fel a tiszta technológiákba irányuló befektetéseiket, hogy jobb színben tüntessék fel magukat. A legnagyobb műanyaghulladék-előállítók, mint a PepsiCo és a GVH által is vizsgált Coca-Cola is jellemzően inkább kifogásokat keresnek, mint hogy érdemben kezelnék a probléma gyökerét.

2021-ben az EU által vizsgált esetek közel felében találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyek túlzók, hamisak vagy félrevezetők voltak, ezért új irányelvében az Európai Bizottság szigorúbb előírások alkalmazását tervezi.

A greenwashingról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.