Akár 7 millió külföldi turista érkezhet Budapestre 2030-ban

Konzervatív becslés szerint évi 5 millió, az ambiciózus előrejelzés alapján akár 7 millió nemzetközi turista is érkezhet Budapestre 2030-ra – derült ki a McKinsey sajtóeseményén. A cég bemutatta globális és budapesti turisztikai előrejelzéseit és trendelemzéseit, majd egy panelbeszélgetés keretében a Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója beszélgetett Faix Csabával, a Budapest Brand vezérével és Havas Csabával, a McKinsey munkatársával.

A turizmus jelenleg nagyon, legalábbis a világgazdasági átlagnál jobban pörög, 2022 és 2023 közöt 6 százalékot nőtt az ágazat éves alapon. A trendek közül ezeket emelte ki a McKinsey:

• A korosztályok közül kiemelkedik a Z generáció abból a szempontból, mennyire motiválja az utazás. A legfiatalabb válaszadók közül 76 százalék mondta azt a cég felmérésén, hogy „jobban érdekli az utazás, mint valaha” (bár talán ebben közrejátszik, hogy fiatal koruk miatt eleve kevesebbet utaztak még). Ennek megfelelően a turizmus gazdasági teljesítménye száguld, éves alapon 6 százalékot nőtt az ágazat 2022-ről 2023-ra.
• A belföldi turizmus még mindig nagyon jelentős, az ágazat kétharmadát teszi ki globálisan, de a legnagyobb növekedési lehetőség a nemzetközi turizmusban van. A Z generáció a bevétele nagyobb hányadát hajlandó elutazgatni, mint az idősebbek, de mivel kevesebb pénze van, kénytelen költségoptimalizálni. De azért emellett is a külföldi célpontokat preferálják a fiatalok.
• A régiós turizmust segíti, hogy a Z generáció 82 százaléka szeretné minimalizálni az utazása káros következményeit, így szívesen megy szomszédos országba.
• A keleti turisták (pl. Kína, Emírségek) még mindig inkább a híres helyeket, szép épületeket nézik meg szívesen, míg a nyugatiak inkább a kikapcsolódást keresik, ha utazni mennek.
• A prémium/luxusutazás nagyon megy, olyannyira, hogy egyre többen vesznek igénybe ilyen idegenforgalmi szolgáltatásokat nem annyira gazdag emberek közül is (a McKinsey az 5 millió dolláros vagyon alatti szintet húzta be), csak mert a takarón némileg túlnyújtózkodva egyszer az életben kipróbálnák az igazi luxust egy vakáción. A luxusnyaralók egyébként ugyanazt akarják csinálni, mint mindenki más (strandolás, city tripek), csak magasabb fogyasztási színvonalon.

A Budapest lehetőségeiről szóló előadásból és az utána következő beszélgetésből kiderült, hogy le van maradva a magyar főváros más hasonló adottságú desztinációkhoz képest. A top 15 európai cél között ugyan ott vagyunk vendégéjszakák szintjén, de még így is 40 százalékos az elmaradás a McKinsey által összehasonlítási alapnak választott hat városhoz (Bécs, Prága, Berlin, Milánó, Lisszabon, Barcelona) képest.

A cég szerint bár ma még csak évi 3,2 millió turista érkezik évente, ez a konzervatív becslés szerint is 5 millió fölött lesz 2030-ra, ha pedig belehúz a magyar főváros, akkor 7 millió fölé szökhet a szám.

Az MTÜ szerint Magyarország évente 20 millió turistát tudunk befogadni, ez 50 millió vendégéjszakát generálhat (most 41,8-on állunk), a várható többlet 60 százaléka csapódhat le Budapesten.

Az ügynökség célja, hogy növelje a prémium kategóriás turisták számát és arányát, ehhez szerintük az kell, hogy több közvetlen repülőjárat jöjjön, különösen távolabbi célpontokról, illetve hogy több magas kategóriás szállodai szoba álljon rendelkezésre Budapesten. A konferenciaturizmusban nagyon le vagyunk maradva, pedig ennek továbbgyűrűző hatása is lehetne, a magas státuszú szakmai utazók később visszajönnének a családjukkal, ha látnák, milyen jó hely Budapest.

Az MTÜ adatalapon próbálja marketingelni Magyarországot, mindenféle nemzetiségre, korosztályra, jövedelmi csoportra külön reklámokat céloznak, és egyre inkább támaszkodnak a közösségi médiára is (lásd: Influencer Trip), amelyben Budapest egyelőre le van maradva a versenytársakhoz mérten.

A Budapest Brand vezére szerint előny is, hogy a főváros márkája némiképp „töredezett” (nincs egy központi marketingüzenet, hanem többféle dologról híres), mert a turisták keresik a sokféleséget. Faix Csaba szerint az unikális élményeket célszerű hangsúlyozni, ők egyszerre próbálják felhívni a figyelmet a rejtett értékekre és a híres helyekre, látnivalókra a városmarketingben, ezzel a remények szerint jobban el is lehet oszlatni az embereket.

Azzal kapcsolatban, hogy a turizmus miatti esetleges konfliktusokkal mi a helyzet, illetve hogyan hat a klímaváltozás a főszezonbeli látogatásokra, a beszélgetés szereplői elmondták: a túlturistásodás jelenségénél még nem tartunk, Budapestnek pedig nyáron és télen is előnye a sok fürdő és strand, ezt kell jobban hangsúlyozni a reklámokban. A magasabb státuszú és tovább a városban maradó utazók bevonzásán kívüli fő cél pedig amúgy is az, hogy a mostani holtszezont (január-március) sikerüljön felpörgetni, ebbe az irányba tesz lépéseket mind az MTÜ, mind a Budapest Brand.

Ha teljesülnek a McKinsey által előrevetített turisztikai számok 2030-ra, akkor 2023-hoz képest akár plusz 1,5-2 százalékos lehet a GDP-ben mért hatás, amit az ágazat tesz hozzá a magyar gazdasághoz.